2019. augusztus 31., szombat

Likviditás mutatói

Kevéssé népszerű, bár igen fontos a vállalat - rövid távú - fizetőképességének nyomon követése, annak értékelése az elemzés során. Tudni kell, hogy - a számviteli eredménytől függetlenül - a társaság kényelmesen, határidőre tudja -e teljesíteni kötelezettségeit, vagy napi fizetési gondokkal küzd. Célszerű tisztában lenni azzal is, hogy hogyan biztosítják likviditásukat. Biztosítja-e ezt a napi üzemi működés megfelelő biztonsággal, vagy kötvénykibocsátással, esetleg részvény-kibocsátással támogatják fizetőképességük fenntartását. Az nyilvánvalóan nem okoz problémát, ha esetenként külső forrás támogatását kell igénybe venni, de a napi működés készpénzigényét rendszeres kötvény, vagy részvény kibocsátással fedezni rossz ómen. Ez akkor különösen igaz, ha pl. a növekvő adósságállomány stagnáló, vagy csökkenő árbevétellel párosul. Amennyiben az árbevétel is növekvő mértékű, úgy indokolt lehet a forgóeszköz-hitelállomány növekedése nagy finanszírozás igényű és jelentős szezonalitású termelés esetén (lsd. pl. konzervipar).
Ha likviditást vizsgálunk, hasonlóan a többi mutatóhoz, itt sem a környezetéből kiragadva egyedileg, hanem az ágazat, ill. szektor átlagával (mediánjával) és a vizsgált vállalat historikus adataival célszerű összehasonlítani az aktuális értéket.
Mindig figyelembe kell venni az üzletág sajátosságait is. Amennyiben a pénzbefolyás eseti jellegű, projektekhez kötött a tevékenység (pl. AGX), a finanszírozás nagyobb likvid forrást igényel, mint azon cégek esetén, melyek naponta kinyitják kapuikat a nagyközönség előtt, és azonnali készpénz áll a házhoz (pl. éttermek, mint MCD, EAT; webshopok, mint PETS; stb.). A napi készpénz bevétellel rendelkező vállalatok finanszírozni tudják működésüket az értékesítés - beszerzés fizetési határidejének aszimmetriájának köszönhetően. Ebben az esetben felfogható ez úgy, hogy a napi működést a beszállítókkal finanszíroztatja meg a vállalat
Pl. McDonald"s esetén jól tetten érhető az a finanszírozás-stratégiai döntés, ami trendszerűen a likviditás növelését célozza:
Az éttermek, kiskereskedelmi üzletek, szállodák stb. nagyon jól elvannak negatív working capital (WC) értékkel. A tőkét ki lehet vonni az üzletből adósságvisszafizetés, vagy részvényvisszavásárlás formájában (persze a rendkívüli osztalék sem megvetendő). Ezáltal létrejön egyfajta tőkeáttétel növekedés, ami jótékony hatással bír az EPS-re.
Nyilvánvalóan az étterem hálózatot üzemeltető Brinker International esetében is stratégiai döntésen alapul a 2015 óta negatív working capital alapú finanszírozás.

Befektetőként szimpatikusabb lehet egy jól kiszámítható (lehetőleg) növekvő árbevételű, napi szinten pozitív cash flow-jú vállalat, mint egy beruházási javakat gyártó, a gazdasági ciklusoktól erősen függő alakulat.

Életciklusuk elején álló vállalatok esetén a belépéshez, fejlesztéshez és növekedéshez  szükséges forrást az alapító tőke, illetve adósság biztosítja. Ezek a cégek ágazattó, szektortól függetlenül cash burner-rek. Náluk az értékelés folyamán a cégben levő cash mennyiségét kell összehasonlítani a becsült éves égetési értékkel. Amennyiben a rendelkezésre álló készpénz mennyiség meghaladja a két éves szükségletet, úgy irodalom szerint kielégítő a likviditás biztonsága.

A likviditás vizsgálata során leggyakrabban használt mutató a Current Ratio (CR), amely méri a vállalkozás képességét a rövid távú (éven belüli) kötelezettségeinek fedezésére. Amennyiben a kötelezettségek fedezésére nincs elég likvid tőke, az fizetőképességi problémát jelez, ami nem feltétlenül eredményez fizetésképtelenséget, majd csődöt. de romló értékeltséget előrevetíthet (nyilván összefüggéseiben, nem kiragadottan értékelve).

Szorosan kapcsolódik a CR, illetve WC-hez a raktár forgási sebessége.Az egy ciklus alatt többször megforduló raktárkészlet kisebb fajlagos finanszírozási költséget jelent, ami hatékonyság, illetve versenyképesség növelő hatású. Ez esetben is célszerű vizsgálni az inventory turnover trendjét és a vizsgált vállalat ágazaton belüli helyzetét, valamint az ágazatot elhelyezni a sokaságban. Amennyiben a raktárkészlet forgási sebessége lecsökken és/vagy a készletérték szignifikánsan növekszik kiszűrve a szezonális hatást, az mindenképpen figyelmeztető jel. Ekkor alaposan meg kell vizsgálni  a mögöttes viszonyokat.
A befejezetlen termelés készletmanipulációja lehetőséget  ad a kreatív könyvelés eszköztárának kihasználására. Az időszaki eredmény (EPS, ezen keresztül P/E) jelentősen befolyásolható rajta keresztül. Ha ugyanis egy gyengébben sikerült negyedév eredményét kell feltornászni, akkor fordulónap előtt a vevők motiválásával (hosszabb fizetési határidő, némi többlet kedvezmény a listaárból) jelentős raktárkészlet kapun kívülre tolható. Ez számviteli eredményt jelent, a cash pedig majdcsak megérkezik valamikor. Másik előnye pedig az, hogy ha a vevők raktárát teletömjük saját árunkkal, nem lesz helye versenytársunk termékét elhelyezni. Harmadrészt pedig a kereskedőnek az a leginkább eladó termék, ami a raktárában van és mindenekelőtt amit már ki is fizetett beszállítójának.
Fordított helyzet esetén, ha pl. egy beruházási javakat gyártó vállalat a tárgyidőszakban már elérte tervcéljait és a következő időszakra vonatkozóan kétségei vannak, akkor az adott projektterjedelmet befejezetlen termelésként raktárkészleten tartja (akár úgy is, hogy vevőjével megállapodva a már leszállított és ad abszurdum üzemelő berendezés végátvételét elhalasztja a fordulónapon túli időpontra) és a fordulónap után számlázza le vevőjének. Ezzel eléri, hogy a közvetlen (befejezetlen termelés szűkített önköltségen számolandó el) és közvetett költségeket benyeli a tárgyidőszakban, viszont az eredményt (immáron költségek felmerülése nélkül) a következő időszakra áttolja. Az ilyen eljárás egyrészt méretfüggő. Nagy, több termékvonallal és sok erős érdekérvényesítő képességű vevővel rendelkező vállalat nem tudja uralni ilyen módon a forgalmát. Viszont kis, a beszámolási időszakon belül csak néhány projektet megvalósító cég jól tud lavírozni. Más kérdés, hogy az ilyen kreatív hozzáállás a szigorúan (és kevésbé szigorúan) vett számviteli elvekkel nem egyeztethető össze. Retorzióktól, lebukástól viszont nemigen kell tartani az ilyen eszközöket bevető társaságoknak, ezért elterjedésüknek nem vet semmi különösebb gátat.
Használatos még a Quick Ratio (QR), ami definíciójából adódóan az egészen rövidtávú fizetőképességet vizsgálja. Számítása során csak a leglikvidebb (azonnal készpénzzé konvertálható) eszközöket  veszik figyelembe, azaz a (current asssets - total inventories)/Total current liabilities képletnek megfelelően. Mivel a nevezőben CR és QR esetén egyaránt ugyanaz a tényező található, QR mindig kisebb vagy egyenlő CR.
A készpénz konverzió idótartam meghatározó tényezője még az átlagos fizetési határidő (Days Sales Outstanding). Ha ennek értéke az ágazatinál jelentősen magasabb és/vagy trendszerű növekedést mutat, az értékesítési nehézségekre, versenyképesség csökkenésre, kreatív könyvelésre utalhat.

Korábban:
-  A Gross Margin meséje
A PEG mutatóról
Enterprise Value (EV) a vállalati érték és mutatói
Részvény visszavásárlás
Vállalatfinanszírozás