- nano ≤ 50M$
- 50M$ < micro ≤ 300$
- 300M$ < small ≤ 2Mrd$
- 2Mrd$ < mid ≤ 10Mrd$
- 10Mrd$ < large ≤ 200Mrd$
- 200Mrd < mega Forrás:finviz.com
A kapitalizáció megmutatja, mennyit kellene fizetni a vállalatért tőzsdei felvásárlás esetén a pillanatnyi részvényárfolyammal számolva. A tőzsdei kapitalizáció figyelembe veszi a bennfentes tulajdonlásokat, jóllehet az nem képezi a hozzáférhető, közkézen forgó részvényállomány részét. Így lehet pl., hogy miközben a Chewy (CHWY) kapitalizációja a bejegyzés írásakor 13.4Mrd, a közkézen forgó vállalatrészt képviselő részvényhányad a teljes kibocsátott részvénymennyiség mindössze 10%-a. Ez a téma megérdemel egy önálló bejegyzést, most térjünk át EV-re, ami egyébként nem orvosolja a fenti hiányosságot.
Az Enterprise Value megmutatja, hogy mennyi (lenne) a teljes vállalat elméleti átvételi költsége az adott pillanatban.
Számítása: EV= Market Cap + Debt - Cash,értékpapír és készpénzhelyettesítő + Minority interest + Preferred Shares
Könnyű belátni, hogy a vállalat értékét sokkal jobban leírja mint a kapitalizáció.
A mögöttes logika szerint nem csak a részvényeket kell megvásárolni, hanem a korábban felvett hitelek terheit is át kell vállalni, a kisebbségi tulajdonosokat és az elsőbbségi részvényeseket ki kell fizetni. a vállalatban lévő készpénz és készpénzhelyettesítő eszközök viszont csökkentik a tényleges bekerülési árat. A kisebb EV-val bíró vállalat az olcsóbb. Ha mindezt egy részvényre vetítjük, akkor már fogódzót találunk a relatív értékeléshez. Nagy cash állománnyal bíró vállalat esetén nem ritka az EV < Market Cap. Ad abszurdum olyan is előfordulhat, hogy az EV negatív értéket vesz fel. Ha ilyet találunk, örülhetnénk neki, viszont ez esetben a value trap esélye kiemelkedő (kivéve talán, ha teljes piaci összeomlás során áll elő ez a helyzet).
Valóságban a konkrét EV ismerete nem feltétlenül adja kezünkbe a bölcsek kövét, az abból képezhető összehasonlítási alapot képező mutatók lesznek hasznosak a vállalat (összehasonlító) értékelése során. A különböző (legyenek bár azonos szektorba vagy ágazatba tartozó) tőkeszerkezetű vállalatok relatív értékelése során jobban használható, mint a kapitalizáció alapú mutatók.
Leggyakrabban használt mutatók az EV/EBIT, EV/EBITDA és az EV/árbevétel. Ezen kívül természetesen bármilyen más összehasonlítás lehetséges, mint pl. EV/FCF, EV/BV
EV mutató átfogóbb képet ad a vállalat értékelésí szintjére (alulértékelt/felülértékelt) vonatkozóan, mint a PE.
Ezzel együtt összehasonlító értékelés során érdemes lehet mindkét mutatót (EV és kapitalizáció alapú) parallel használni és az esetleges feltűnő aránytalanságok okának feltárása után elhelyezni a döntési mátrixban.
EV-t érő kritikák egyik legfontosabbika, hogy a rejtett kötelezettségeket nem tárja fel. Ilyen lehet pl. a vállalati nyugdíjalap. Ha elégedetlenek vagyunk a fenti mutató minőségével, számítási képletében a vállalati adósságot helyettesíthetjük a total liabilities értékkel.
Amennyiben EV alapú összehasonlító elemzést végzünk, ügyelni kell arra, hogy csak azonos szektor (inkább ágazat) cégeit hasonlítsuk össze!
Kérdés, hogy mi az egészséges EV/EBITDA mérték. A válasz mint mindig: attól függ...
Egy ágazat vállalatait vizsgálva a mutató jó viszonyítási alapot jelent. A szűrés szűkítése során az egyes értékelési mutatókat aztán meg kell vizsgálni részletesen. Ilyen pl. az EV alapú mutatóknál a cash. Ha magas az érték, miért állt elő ez a helyzet? A működés eredményeként jött létre, vagy részvény kibocsátásnak köszönhető, stb.? Nagyon nem mindegy.
S&P500 szektoronkénti EV/EBITDA értéke:
Forrás: Statista
A szektorok súlyozott EV/EBITDA átlaga közel 12 értéket ad.
A fenti táblázat némi segítséget ad az értékeléshez. Ha az éppen vizsgált vállalat EV/EBITDA értéke kisebb az átlagnál, az inkább alulértékeltségre utal és vica versa.
A pénzügyi szektorra vonatkozóan nem találunk adatokat, hiszen ott az adósságszint (pl. bankoknál) igen félrevezető lenne.
Ugyanez grafikusan:
EV/EBITDA alapon értékelve az S&P500 szektorai 2014-18 között nemigen drágultak fajlagosan, a nominális növekedés ellenére.
A. Damodaran a NYU professzora 6000 céget elemezve ágazatonként készítette el az átlagokat sokkal részletesebben.
Az EV alapú mutatók önálló használata nem elegendő a befektetési döntés meghozatalához, de a döntéselőkészítő anyag részét képezheti.
Korábban:
- A Gross Margin meséje
- A PEG mutatóról
EV mutató átfogóbb képet ad a vállalat értékelésí szintjére (alulértékelt/felülértékelt) vonatkozóan, mint a PE.
Ezzel együtt összehasonlító értékelés során érdemes lehet mindkét mutatót (EV és kapitalizáció alapú) parallel használni és az esetleges feltűnő aránytalanságok okának feltárása után elhelyezni a döntési mátrixban.
EV-t érő kritikák egyik legfontosabbika, hogy a rejtett kötelezettségeket nem tárja fel. Ilyen lehet pl. a vállalati nyugdíjalap. Ha elégedetlenek vagyunk a fenti mutató minőségével, számítási képletében a vállalati adósságot helyettesíthetjük a total liabilities értékkel.
Amennyiben EV alapú összehasonlító elemzést végzünk, ügyelni kell arra, hogy csak azonos szektor (inkább ágazat) cégeit hasonlítsuk össze!
Kérdés, hogy mi az egészséges EV/EBITDA mérték. A válasz mint mindig: attól függ...
Egy ágazat vállalatait vizsgálva a mutató jó viszonyítási alapot jelent. A szűrés szűkítése során az egyes értékelési mutatókat aztán meg kell vizsgálni részletesen. Ilyen pl. az EV alapú mutatóknál a cash. Ha magas az érték, miért állt elő ez a helyzet? A működés eredményeként jött létre, vagy részvény kibocsátásnak köszönhető, stb.? Nagyon nem mindegy.
S&P500 szektoronkénti EV/EBITDA értéke:
| 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | |
| Communications | 8.96 | 11.61 | 10.57 | 11.46 | 10.03 |
| Consumer discretionary | 11.66 | 12.4 | 11.66 | 14.19 | 13.11 |
| Consumer staples | 12.07 | 12.81 | 13.1 | 13.23 | 13.08 |
| Energy | 6.14 | 13.02 | 35.09 | 12.32 | 7.39 |
| Health care | 13.97 | 13.6 | 11.77 | 14.87 | 14.33 |
| Industrials | 13.45 | 11.23 | 11.35 | 13.07 | 11.9 |
| Information technology | 10.11 | 10 | 12.04 | 13.57 | 11.51 |
| Materials | 10.35 | 12.1 | 13.78 | 14.29 | 10.63 |
| Utilities | 10.53 | 9.78 | 11.99 | 11.96 | 11.15 |
A szektorok súlyozott EV/EBITDA átlaga közel 12 értéket ad.
A fenti táblázat némi segítséget ad az értékeléshez. Ha az éppen vizsgált vállalat EV/EBITDA értéke kisebb az átlagnál, az inkább alulértékeltségre utal és vica versa.
A pénzügyi szektorra vonatkozóan nem találunk adatokat, hiszen ott az adósságszint (pl. bankoknál) igen félrevezető lenne.
Ugyanez grafikusan:
A. Damodaran a NYU professzora 6000 céget elemezve ágazatonként készítette el az átlagokat sokkal részletesebben.
Az EV alapú mutatók önálló használata nem elegendő a befektetési döntés meghozatalához, de a döntéselőkészítő anyag részét képezheti.
Korábban:
- A Gross Margin meséje
- A PEG mutatóról
