Chemours-t még az ág is húzza

Chemours (The Chemours Company) 2015 júliusban jött létre a patinás DuPont vegyipari óriás vállalatból. leválasztás (spin-off) útján. A bejegyzés írásakor 2.8 Mrd$ kapitalizációjú cég 17.36$ árfolyamon forgott. A leválasztást követő 2.5 év múlva az árfolyam több mint 3x magasabb volt az első kereskedési nap árfolyamánál, igazolva ezzel J. Greenblatt megfigyelését. Az első időszak felfutását követően viszont folyamatos erózió jellemezte az árfolyamot, ami mára ismét elérte az első kereskedési napi szint

CC Chart by TradingView

Árbevétele és termelése földrajzilag diverzifikált, ami segíti piacvezető pozíciójának megvédését.

A vállalat termékeit három szegmensbe sorolják:

1. Titanium Technologies (titanium dioxide); 
2. Fluoroproducts (refrigerants and industrial fluoropolymer resins and derivatives including Freon, Teflon, Viton, Nafion, and Krytox); and 
3. Chemical Solutions (cyanide, sulfuric acid, aniline, methylamines, and reactive metals).

Termelésének, illetve árbevételének legnagyobb részét titán-dioxid termékük adja. Ebben a szegmensben világszinten meghatározók.

Ők a legnagyobb és szerencséjükre a legköltséghatékonyabb gyártója ennek a termékkörnek.

TiO2-t festék összetevőként (fehér pigment) alkalmazzák. Egyik fő piaca az autóipar. Ezért talán nem meglepő, hogy árbevétele és eredménye az autóipari ciklushoz kötődő, azzal azonos fázisú, erősen ciklikus viselkedést mutat.

Jelenlegi árazása alapján gondolhatjuk (gondolhatnánk), hogy a piac az autóipar leszálló ágát vélelmezi az előttünk álló időszakban. Jóllehet, ez nem alaptalan vélekedés, mégis  tekintetbe kell venni más tényezőket is. 

                          

 DuPont-t érték az elmúlt időszakban olyan támadások, miszerint a leválasztással meg akart szabadulni nyomasztó történelmi terhétől, és egybe csomagolta környezetvédelmi problémáit, majd a leválasztással megvált azoktól úgy, hogy az örököst nem látta el megfelelő eszközökkel a problémák megoldásához. Miközben ez igaznak tűnik (lsd. Chemours vs. DuPont per 4 Mrd$ értékben), mégis úgy tűnik, hogy a vállalat túl fogja élni a kezdeti nehézségeket.

Miközben megalakulásuk óta már problémás sorát oldották meg, a még nyitott kérdések súlyát jelzi az árfolyam mélyrepülése, kötvényeinek árazása (az AAA besorolású kötvények 3% körüli hozamával szemben) 7.5% körül forognak és 60%-t meghaladó az IV opcióiban (jóllehet ennek csökkenésére számítok negyedéves jelentésének november 04-i megjelenése után.


Moody's hitelminősítő Ba2 kategóriába sorolja, ami nem valami előkelő. A befektetési szint két lépcsővel feljebb kezdődik. Ugyan 2017 végén Ba3-ról felminősítették Ba2-re, a 2019-es felülvizsgálat során negítív kilátást kapott.

Jelentős (komfortzónám határát átlépő) adósság szintje (debt/ebitda>4) és környezetvédelmi költségterhe mellett gazdasági mutatói kedvező képet festenek. Kicsit árnyalja a képet, hogy acsúny debt/ebitda mellett az interest coverage a kedvező 4 körüli szinten van.

Összességében azt gondolom, hogy alkalmas 

1.  úgy osztalékbefektetési (osztalékhozama 5.8%/átlaghozam 1.5% körüli, EPS p/o=0.25, FCF p/o=kb. 0.4)
2. mint value jelöltnek, amennyiben további részletes elemzés alátámasztja ezt a vélekedést       P/E értéke 5 körüli (ez bizonyára részben a ciklikusság beárazásának is köszönhető),  to 52 wk high= 140% , 5Y EBITDA growth = 13% , dividend adjusted PEG = 0.6, ROA ugyan historikusan gyengülő teljesítményt mutat, de 8%-t meghaladó mértékével ágazatában kiemelkedő és abszolút mértéke is megfelelő, P/S=0.5 értéke ugyancsak kiváló value kandidátussá jelöli, EV/EBITDA=6.3 egészen kiváló ennél a kötelezettség állomány szintnél    A likviditást jelző CR is eléri a 2 körüli értéket, ami szintén megfelelő Napokban számított inventory szintje felszökött korábbi értékéhez képest. Erre figyelni kell (valószínűleg a ciklustól nem független eladáslassulást vetít előre)

Ez a problémákkal küzdő, stigmatizált vállalat kvantitatív vizsgálataim és kilátásainak megítélése alapján meglátásom szerint alkalmas osztalék és/vagy értékalapú befektetésre, melyben október 25-n 16.65$ szinten indítottam egy pozíciót.

Beyond Meat - The Future of Protein

Beyond Meat (BYND) egy 2008-ban alapított és 2019 májusában tőzsdére vitt cég, amely zászlajára tűzte a növényi alapú húshelyettesítő termékek gyártását.
A tőzsdei fejleményeket követőknek nem ismeretlen a cég, mert IPO-ja körül elég nagy felhajtás volt. Kibocsátási ár 25$ volt, a kereskedést 46$-n kezdte meg május 02-n. Az árfolyam július végére megközelítette a 240$-t, majd október 22-n 106$-ig csökkent. Rövid tőzsdei pályafutása sok izgalmat, lelkesedést és depressziót hozott.
A sell-side elemzői célár 156$ körül alakul jelenleg, míg Trefis becslése 128$-ra rúg.
64,5M kibocsátott részvényből 48.7M db közkézen forog.
Árbevétele dinamikusan növekszik, 2020-ra már pozitív eredmény várható az elemzői konszenzus szerint. Jelenlegi árazása szerint nagyon magas értékeltségen forog. P/S=30. Ha az árbevételt 1Mrd-teléri, akkor mutató szerint az árazás mérsékelten magas lesz (6 értékű) és a növekedési részvény árazásának megfelel. Amennyiben 20%-os növekedési ütemet feltételezünk, akkor 3 év szükséges ennek eléréséhez. Ezt nem tartom lehetetlennek és ennek alapján a jelenlegi árazásban a jövőt értékelve nem találnék sok kivetnivalót.

Új, dinamikusan terjeszkedő vállalkozásként nyilvánvalóan cash burner fázisban van. A kibocsátáskor bevont cash viszont előre láthatólag elegendő lesz a következő 3 évre jelen számokat változatlannak feltételezve. Viszont az árbevétel növekedésével és a fajlagos költségek csökkenésével, a gazdaságos üzemméret elérése esetén az eredmény drámai növekedésnek indul.

Amennyiben a gyorsétteremláncok rákapnak a termékeire, komoly árbevétel növekedési meglepetések várhatók. Hírmondója már hazánkban is megtalálható.

Soros gyorsjelentése október 28-n piaczárás után várható. Az árfolyam jelenleg eső trendben tartózkodik.

Jelenleg ez az amerikai piacon az egyik legjobban shortolt részvény. Shortolásának költsége hallatlanul magasra rúg. A post írásakor ez a költség atom.finance tanúsága szerint meghaladja a 126%-t. Ez nagyjából érthető is a körülötte lévő felhajtás és a mérsékelt közkézen lévő részvény mennyiség ismeretében. Ezért aztán azt gondolom, hogy egy short squeeze komoly volatilitást, pontosabban árfolyam emelkedést eredményezhet.

A stock megvásárlását direktben mégsem tervezem. Sokkal inkább opciót gondolnék kiírni rá. Ennek előnye, hogy nem azt kell kiókumlálnom, hogy hova megy az árfolyam, hanem azt, hogy hova nem fog menni az opció futamideje alatt. 

Ha 2021 januári lejáratra (450 nap futamidő) 105 strike-on kiírt PUT opciót 30.5$ áron sikerül eladni, az 75 körüli BEP-t eredményez. 68% körüli az opció IV-je (egyébként kimondottan likvid ez az opció a maga 3941db open interest-jével). A kiírás letéti követelménye kb. 2500-3000$, ami a cash pozíció némi javulását feltételezi, azaz kiírás esetén a letéti követelmény fedezhető a kapott prémiumból, nem romlik a portfólió likviditása. A kitettség természetesen növekedni fog, ezért azt is alaposan vizsgálni kell. 

Megvizsgáltam még a 105 strike put-call paritást is, ami bizony eléggé féloldalas. A PUT 30.55 árához és 28.4 extrinsic-hez képest a call ára mindösszesen 17$ körül van. Elméletileg ez az aránytalanság alkalmas lehetne kockázatmentes hozam elérésére úgy, hogy shortoljuk a stock-ot, párhuzamosan kiírunk egy szintetikus long pozíciót. Ez TOS analízise szerint 2022 januári lejáratú opciókra az alábbiak szerint alakul(na):

Ez nagyon szépen néz ki papíron, viszont a shortolás (jelenlegi) költsége elviszi az elméleti hozamot. Mivel osztalékot nem fizet a cég, más költség it nemigen merülhet fel. Ha viszont idővel ez a mértéktelen (szerintem hosszú távon fenntarthatatlan) kölcsönzési költség csökken és alacsonyan stabilizálódik, az már valóban megnyitja az utat a hozam eléréséhez.

Elemezzük az elemzőket!

Mielőtt nekiállunk egy vállalat fundamentumainak elemzéséhez, érdemes megnézni, mit kapunk készen. Meglepően sok információhoz juthatunk a vállalatot követő elemzők viselkedésének vizsgálatával.

                                           Forrás: Internet

Az elemzőkről tudni kell, hogy két fajtájuk létezik:
1. Sell-side elemző
2. Buy side elemző

Jó eséllyel kizárólag sell-side elemzők megnyilvánulásaival találkozunk. Ők azok, akik befektetési bankok, kereskedelmi bankok, árjegyzők és brókercégek alkalmazásában állnak, megbízásából dolgoznak. Elemzéseikkel támogatják munkaadójuk, megbízójuk - akik az eladott részvények forgalmi jutalékból élnek-  forgalmának növekedését. Innen az elnevezés: sell-side. Ezek az elemzők lehetnek ugyanolyan briliáns elmék, mint a nyugdíjalapok, befektetési alapok, hedge fund-ok által közvetlenül, vagy áttételesen alkalmazott  buy-side elemzők (akik értékeléseiről még csaknem is hallunk), ajánlásaikat mégis a piaci farkastörvények határozzák meg, munkaadójuk érdekeivel szemben nem értékel(het)nek. Amikor részvénykibocsátás, vagy kötvénykibocsátás van napirenden, a zsíros koncért komoly verseny folyik a befektetési bankok között. Könnyű belátni, hogy a kibocsátó céget jól lealázó elemző munkáltatója nem feltétlenül kapja meg a projektet. Így aztán az ilyen bátor elemző rövid karrierre számíthat sell-side elemzőként.
Egy IPO esetén az underwriter befektetési bank, vagy brókerház legalább 5% jutalékkal számolhat. Ha a közelmúlt Chewy kibocsátását vesszük , akkor a 22$/részvény kibocsátási árfolyamot alapul véve 1 Mrd$ körüli tőkét vontak be. Ezt 5%-os jutalékkal számolva 50 Mio$ ütötte az underwriter-ek (Morgan Stanley, JP Morgan and Allen & Co.) markát. Gondoljunk akár a rossz emlékű Norbi Update Lowcarb történetére, vagy a nemzetközi botrányt kavart Enron esetére. Az elemzők foggal körömmel ragaszkodtak az utolsó pillanatig Enron minősítéséhez.
Az elemzők is emberek, ugyanazokkal a vágyakkal és félelmekkel mint bármelyikünk. Ezért aztán náluk is rendszeresen megjelennek a kognitív torzítások különféle fajtái, mint pl. az anchoring, ami esetünkben jelentheti a csordaszellemet. Új elemzés kiadásakor az átlagos értékeléstől nagyon eltérő ajánlással nemigen találkozunk. Senki nem akar túlságosan kiríni csordából, mert a magányost hamar levadásszák.

Az elemzői érdeklődésről kimondható, hogy
- a nagy, jól ismert cégeket legalább 20-25 elemző követi, míg
- a feltörekvő small cap cégeket 1-3 (lsd. pl. PETS)

Tapasztalatom szerint a publikált célárakkal jobban egyet tudok érteni, mint az elemzői konszenzusos ajánlásokkal. Gondolhatnánk, hogy a konszenzusosnak mondott célárat, valamint az ajánlást valamilyen szofisztikált statisztikai módszerrel alakítják ki, de nem. Egyszerűen átlagolják azokat. Az ajánlásokat 1-től 5-ig skálán tüntetik fel. Van ahol 1 a buy (pl. finviz.com), míg másutt az 5 a legjobb érték (pl. seekingalpha.com).

Harry Domash súlyozása szerint kizárólag a strong buy minősítés fogadható el tényleges vételi ajánlásként. A buy és outperform ignorálható, míg a hold, sell, strong sell egyaránt eladási ajánlásként kezelendő. Javaslata szerint az értékelés során minden egyes strong buy ajánlás 1 pontot ér, míg  az eladási ajánlások -1.
Cummins jelenlegi értékelése SA szerint:

Hagyományos konszenzus ajánlás számítás a következők szerint történik:
Buy:                    3x5=15
Outperform:        3x4=12
Hold:                 17x3=51
Underperform:    0x2=  0
Sell                      3x1=  3
Összesen:                     81

Átlagos ajánlás: 81/26 = 3.12

Domash-féle értékelés:
Nincs a strong buy, legmagasabb érték itt a buy, ezért ezt látom el 1 értékkel.

Minősítés: 3x1 + 3x0 + 20x(-1) = -17

H.Domash értelmezése szerint, ha az érték negatív, úgy az elemzők valós értékelése szerint még bottal sem. Ha viszont 9, vagy fölötti az eredmény az erős lelkesedést tükröz.
Ezt úgy lehet lefordítani, hogy nulla körüli, vagy negatív érték esetén a stock inkább value jelöltségre pályázhat, míg -2 és 8 közötti érték inkább növekedési részvényekre jellemző. 9 és fölötti érték már mániákusan extrém értékelés, ami korlátozott további növekedést vetít előre.

Ennek megfelelően AMZN 35 értéke egyértelműen kimondottan kockázatos befektetésnek minősíti a stock-ot ezen az árszinten.

Az a furcsa paradoxon állapítható meg, hogy minél feljebb megy az ár és felülértékeltté válik a papír, annál nagyobb az elemzők lelkesedése. Ekkor viszont már érdemes megfontolni az eladást.
Az elemzők által utált stock - melynek követését többen feladják -, lehet jó value jelölt. Természetesen az elemzők elemzése csak az első lépés. Pusztán ez alapján nem létesítünk pozíciót.

Amazon jelenleg P/E=72 szinten forog EPS=24.1 mellett. A 2264$ célár azonos P/E mellett 31.5$ EPS-t feltételez, ami 30% eredménynövekedésnek felel meg. Ha feltételezzük, hogy a P/E csökken a növekedési ütem mérséklődésével, az nagyobb eredménynövekedést feltételez. A 30% eredménynövekedést látszólag az árbevétel növekedés 30%-ból vezethették le és projektálták a jövőre. Mindenki saját belátása szerint dönt, de a mögöttes tényezőket ismerni érdemes.

A historikus eredménynövekedés

earnings date	eps	eps TTM
26.okt	0.52
01.febr	3.75
26.ápr	3.27
26.júl	5.07	12.61
25.okt	5.75	17.84
31.jan	6.01	20.1
25.ápr	7.09	23.92
25.júl	5.22	24.07

Az EPS júl '19/júl '18 értéke 3%-kal növekedett. Ez még nyilván nem trend, de minden esetre figyelmeztető jelzés. Lehetne ezt még tovább cizellálni pl. azzal, hogy 3 hónappal korábbi 2019/2020 becsült EPS rendre 27.3$/38.25$, míg aktuálisan 23.58$/33.21$. A 15% ill. 13% csökkenés ellenére az átlag célár mindössze 0.4%-kal csökkent július óta, ami P/E növekedést feltételez. Ha viszont EPS tekintetében inkább csalódást keltő számok jelennek meg, az vajon feltételezi-e P/E növekedését reálisan? Amennyiben EPS becslés a követett 90 napos időtávon jelentősen változik, az earnings meglepetést feltételez. Ennek vélelmezett irányát mindenki döntse el maga. 

Az árbevétel változás iránya és mértéke legyen plauzibilis összevetve az EPS előrejelzésével

Pusztán az elemzők adatainak elemzésével sok használható információhoz jutunk, mielőtt a cég fundamentumai tényleges vizsgálatának neki állnánk.

Elemzéseiket érdemes elolvasni, ha következtetéseikkel nem is értünk mindig egyet, mert az abban szereplő megállapítások, tények olyan forrásokból származnak, amikhez egyébként kisbefektetőként nemigen juthatsz hozzá.


Irodalom:
How to Become Your Own Stock Analyst
What to Know About Stock Analysts
Understanding Stock Analyst Research and Recommendations
H. Domash: Fire Your Stock Analyst

Value stock eladása - Osztalékhozam értékelése

Miközben az Interneten többféle megközelítéssel és eladási indokokkal találkozhatunk, én leszűkítem azokat két fő pontra:

1. A stock teljes értékeltségen, vagy prémiummal forog. Az intrinsic value időben természetesen változik, ezért a vásárláskori célárat dinamikusan kell kezelni és rendszeresen újraértékelést végezni.
2. Idők folyamán value trap-pá vált

Számtalan helyen találkozhatunk az értékalapú befektetés módszertanával. Köztudott, hogy alulértékelt vállalatok részvényeit kell vásárolni és türelemmel várakozni, amíg a piac felismeri a félreárazást és helyrehozza azt.

Olyan vállalatokban szeretek részesedést vásárolni, amelyek részvényeiben legalább 50%-os emelkedési potenciál van. A célár meghatározásáról hosszan lehet értekezni, de legalább egy önálló post-ot érdemel később. Most feltételezzük, hogy a célár rendelkezésre áll, legyen az saját számítás eredménye (preferált), vagy elemzői átlagolt célár.

Számvitelileg az osztalék, részvényvisszavásárlás és az adósságvisszavásárlás egyenértékű, value részvény kiválasztásakor  mégis úgy járok el, mintha osztalékbefektetést eszközölnék. Ezzel némi biztonságot is vélek vásárolni magamnak. Amennyiben nem kapom meg a felállított időtávon belül a kívánt árfolyam emelkedést, úgy ezalatt az idő alatt legalább utalják a stabil és növekvő osztalékot.

Lényegében olyan DGI-ra alkalmas részvényeket keresek, melyek kielégítik az értékalapú befektetés általam felállított kritériumait.

Amennyiben a stock eléri a dinamikusan újraértékelt intrinsic value-t, vagy a piaci örömködésben túlhaladja azt, megfontolom az eladást.
Mögöttes logika azt diktálja számomra, hogy
- egy 6% osztalékhozamú papírom, ami aktuálisan 3% induló hozamot nyújt 100% emelkedés után kevésbé kívánatos, mint
- egy 4% induló osztalékhozamú 50% emelkedési potenciállal rendelkező eszköz.

Az egyszerűség kedvéért továbbiakban csak az árfolyam változással számolok, a tartási idő alatt kapott osztaléktól és az osztalékemeléstől eltekintek. Amikor eszközt váltok, - meggyőződésem szerint - az eredeti tőkére helyes a hozamot számolni, úgy mintha a kezdeti  befektetés folyamatossága nem szakadna meg. Hiszen a teljes tőkére is így vetítjük az évesített hozamot.

Ezért példánknál maradva:
100% kezdeti tőkéből lett 200%, aminek osztalékhozama most 3%, a befektetett tőkére vetítve 6%
Ezt lecserélve a kezdeti tőkére vetítve az osztalékhozam nem 4%, hanem 8%-ra rúg. Az 50% emelkedési potenciál elérése esetén a kezdeti tőke megháromszorozódik, míg az osztalékhozam marad 8% .

Ha beleszeretünk egy-egy stock-ba, akkor bizony lemaradunk. Így jártam én IBM és CMI befektetéseimmel. Nagyon szép 5.4% és 5.9% osztalékhozamot kapok (ez is lehet persze egy stratégia), de lemaradtam a kedvező kiszállási lehetőségekről. Szerintem kisbefektetőként sokkal több lehetőségünk van, mint W. Buffett-nek.  Ő természetesen nem ugrálhat ki-be tőkeméretével. Ezen kívül jó még a B&H azoknak is, akik nem tudnak, vagy akarnak elmélyedni a téma rejtelmeiben.

REIT kiválasztás

A REIT, magyarul SZIT alakulatokkal lépten-nyomon találkozhatunk az Interneten (pl. itt, itt , vagy akár itt magyarul), ezért én nem is vesződök bemutatásukkal. A hozamínség és önjelölt prókátorainak (mint én is vagyok most) köszönhetően erős az érdeklődés utánuk. További részletezés nélkül, mint adatforrásra hívom fel a figyelmet az amerikai NAREIT honlapjára. Hazánkban a Graphisoft Park és a BIF működnek SZIT-ként. Továbbiakban az amerikai REIT-eket tárgyalom részben a historikus idősorok hossza, másrészt adatbányászati szempontok miatt.

REIT befektetőként legyünk tisztában azzal, hogy nem (vagy csak nagyon áttételesen) ingatlanba fejtetjük tőkénket. Ez analóg lenne azzal, mintha azt mondanánk, hogy aranyba fektetünk akkor, ha aranybányász vállalat részvényeit vesszük meg.  Befektetésünk valójában egy ingatlanbefektetéssel foglalkozó vállalatba történik. A vállalat részvényárfolyama nagyjából függetlenül mozog portfóliójában lévő ingatlanok piaci értékétől.

A továbbiakban hivatkozott adatok mindegyike nyilvánosan hozzáférhető az Interneten.
Vizsgálódásaim kizárólag eREIT-ekre vonatkoznak. Az mREIT-ek értékelésem szerint inkább pénzügyi szolgáltató cégek, nem pedig ingatlanbefektetési társaságok.
Nyilvántartásomban 247 REIT van jelenleg. Természetesen ezen a piacon is jelen vannak csődök, felvásárlások és egyéb corporate események. A viszonylag jól előrejelezhető és kiszámítható bevételeik, költségeik, valamint stabil és növekvő magas osztalékuk kisebb volatilitású árfolyamot eredményeznek.
A REIT-ek mindazonáltal nem feltétlenül biztosítanak magasabb total return-t, mint más eszközosztályok. A magasabb osztalékhozam és kisebb volatilitás  jellemzően alacsonyabb tőkenövekedéssel párosul.
Irodalom szerint a csődesemények ebben a szektorban lényegesen ritkábbak az átlagosnál.

A most bemutatott kiválasztási folyamatot (talán) joggal érheti kritika REIT szakértők részéről. Törekedtem egy viszonylag egyszerű és könnyen reprodukálhatő, egyidejűleg elfogadható eredményt adó módszert kialakítani.



Első lépésként elő kell készíteni az adatbázist, melybe a következő mezőket válogattam szűrhetően:

Sub Industry: A REIT szektoron belül kétségtelenül nagy eltérések vannak az ágazati sajátosságok tekintetében. Ezért feltétlenül szükséges a részhalmazokat vizsgálni, ha a kiszemelt vállalat értékeit egyfajta átlaggal akarjuk összevetni. Az egyes ágazatok egészen eltérő ciklusban lehetnek.
Volume: Legyen bármennyire kívánatos egy REIT, nem teszem olyan cégbe a pénzemet, amely likviditása nem éri el a napi 100.000 db-os forgalmat.
Mcap: Elvárom, hogy értelmezhető mértékű kapitalizációval rendelkezzen. Ennek nagysága ízlés kérdése.
DivY: Prompt osztalékhozamot illetően elvárásom a legalább 5%. Az osztalékemelés mértéke is számít, de azt a kiválasztás során egyedileg kell megvizsgálni.
FFO/share: FFO - Fund From Operation a Operating Cash Flow analógiájaként tudnám felhozni. Ennél jobb érték az AFFO (Adjusted FFO), amely figyelembe veszi az időszakban megvalósult eszközeladás-vétel készpénzeredményét is. AFFO viszont nem áll rendelkezésre NAREIT oldalán. Egyetlen hely, ahol ezt megtaláltam ReitNotes, ahol FFO-AFFO viszonya is megjelenik grafikusan ábrázolva.
p/ffo: ebben a szektorban a P/E mutató irreleváns, helyette a P/FFO, vagy még jobb, ha rendelkezésre áll P/AFFO) a használatos. Sólyomi Dávid kiválóan elmagyarázza írásában a REIT-ek növekedésének forrását, ami nem más mint a ROIC- WACC közötti eredmény.
median Yield: Hosszútávú mediánosztalékhozam, amihez hasonlítjuk a prompt hozamot
PAMY: Payment Above Median Yield. Ezt nem kell magyarázni. Legalább 10% prémiumot várok el a mediánhoz képest
to52wk high / low: Távolság az 52 hetes lokális szélső értékektől. azt várom el, hogy az árfolyam minimálisan olyan távolságra legyen az 52 hetes maximumtól, mint a minimumtól.
p/o ffo: osztalékkifizetési arány FFO-ra vetítve. Legyen kisebb 100%-nál, AFFO-ra vetítve pedig jobb egyen a mutató
debt/ebitda: Eladósodottság mértéke és interest coverage: Adósságszolgálat fedezettsége. Mindkét mutató az adósság fenntarthatóságát célozza vizsgálni. Célszerű a szektor átlaggal összevetni kiválasztottunkat.
years paying: Tájékoztató adat, amely megmutatja, hogy hány éve fizet osztalékot a cég

Az első rekordban megjelenítem tájékozódás céljából VNQ (REIT ETF) értékeit is.

Íme a nyers adatbázis,

melyet a szűrők beállítása után leszűrve az alábbiakat kapjuk:

Így viszonylag gyorsan és egyszerűen 11-re szűkítettük a választékot. A befektetési jelölt kiválasztása után érdemes azt az ágazatának szereplőivel és az ágazati átlaggal összehasonlítani. Ez nem lehet probléma a szűrők megfelelő beállítása után.
Value trap-ot elkerülendő érdemes lehet némi kvalitatív vizsgálódást is hozzámixelni, de legalábbis a gyenge (levert) ágazat legjobb szereplőjét kiválasztani.

Sok sikert!

Korábban:
-  A Gross Margin meséje
- A PEG mutatóról
- Enterprise Value (EV) a vállalati érték és mutatói
- Részvény visszavásárlás
- Vállalatfinanszírozás
- Likviditás mutatói

Chewy még egyszer

Chewy szóba került PetMed Express kapcsán egy korábbi posztban.



Most a fundamentumok rejtelmeinek boncolgatása nélkül inkább egy spekulációs lehetőséget említek.

Chewy tőzsdei kereskedését június közepén kezdték meg

AAPL Chart by TradingView

A 22$ körüli jegyzési árat követően a kereskedés 30-35 sávban zajlik, jelenleg az alsó sávhatáron tanyázik az árfolyam. Szeptember 17-n zárás után jelent a II. névről. 12 elemző követi a stockot, 36$ körüli átlagolt célárral. Várakozás szerint -0.1 EPS lesz az eredmény. Tudni kell, hogy PetSmart csak kb. 10%-t vitte tőzsdére a cégnek, hírek szerint azt is a megvásárlását finanszírozandó. Hosszabb távon tehát nem tartom elképzelhetetlennek, hogy az anyavállalat pénzügyi megerősödése után kivezeti a tőzsdéről, mint ahogy saját magával is tette. PetSmart ugyanis korábban tőzsdei vállalat volt, melyet 2015-ben vezettek ki. Feltételezem, hogy Chewy irányában elvárás a záros határidőn belüli eredményes működés. Jelenleg eléggé agresszív piacépítés zajlik, melyet előbb-utóbb fel kell váltania a konszolidációnak. Ezért aztán azt gondolom, hogy a jelenleg kialakult árfolyamsáv jó kiindulási alap lehet.
A 17-i jelentést talán érdemes megvárni, mert ha kap egy pofont az árfolyam, akkor kedvezőbb szintről indulhat a spekuláció. Ha viszont felpattan, akkor legfeljebb kimaradok. Ehhez talán le tudom küzdeni a FOMO érzést. 😉
Feltéve - de nem megengedve -, hogy az árfolyam ezen a szinten marad jelentés után, akkor érdemes lehet kiírni egy short Put opciót 30 strike-on. Gyakori jelenség, hogy jelentés előtt a közeli lejáratokhoz tartozó IV megnövekszik (megdrágítva az opciókat), majd jelentés után összeomlik (vele együtt az opciók ára) és nem éri már meg kiírni az opciót. Ezért megnéztem az IV változását, jóllehet távolabbi lejáratra gondolnám kiírni a pozíciót, ahol kevésbé érzékeny az IV a közeli eseményekre.

Eddig nem látszik érdemi növekedés, de érdemes lesz figyelni.

A legtávolabbi opciózható lejárat 2021. január, ami 1.3 év futamidőt jelent. Az ATM körüli PUT opciók 60% körüli IV szinten forognak. A jelenlegi 29,48 ár mellett nem meglepő módon a legmagasabb extrinsic értékkel rendelkező PUT a 30-as strike, amely közép áron kb 8,1-ért adható el, 7.6 extrinsic mellett. Ha tehát az árfolyam pontosan itt lesz lejárator, akkor a hozam 7.6$/dbx100db részvény, míg a BEP 29,5-7,6=21,9$. Ez szerintem eléggé erős védelem a lefelé mutató kockázatokkal szemben a 22$-os jegyzési árat is tekintetbe véve.

Látható, hogy a tárgyalt opcióban az open interest eléggé karcsú, mindössze 87 db. Kicsi benne  a likviditás és távoli a lejárat, következésképpen eléggé széles a bid/ask spread. Ezt nem tartom túl nagy gondnak, hiszen belépéskor nincs semmi sürgősség. A mid price körüli limit order-rel lehet operálni. A lejárat felé közeledve pedig élénkülni fog benne a forgalom, és pozíció zárási helyzet esetén könnyebb lesz reális árat elérni. Másik lehetőség várni lejáratig, amikor elértéktelenedve lejár a kiírt opció, vagy tovább lehet görgetni.
Másrészről, ha az árfolyam egyszer csak fogja magát és a (remélhetőleg) javuló fundamentumok hatására kilő felfelé (de úgy is, ha akár csak stabilizálódik egy bizonyos szinten) , akkor a volatilitás jelentősen lecsökken és vele együtt az opció ára is, amit az időérték tovább erodál. Így aztán aránytalanul kedvezőbben lehet lejárat előtt visszavásárolni az opciót.

Lejárati és prompt kifizetés:

A letéti követelmény 1000$ körül van. Erre vetítve mintegy 80%-os a hozampotenciál. Ha viszont a szerintem reálisabb BEP-vel vetjük össze (az a bekerülési költség, mellyel az opció lehívása esetén szembesülünk), akkor a még mindig igen combos 35%-t kapjuk.

OHI pozícióm értékelése

Nem szoktam véleménycikkeket olvasni, mert a túlnyomóan inkompetens szerzők véleménye eltérít meggyőződésemtől.Ezért aztán akinek élő OHI pozíciója van, vagy netán most gondolkodik vásárlásban, az ne olvasson tovább! Kuka!

Adataim szerint 2017. február 10-n szereztem tulajdont OHI-ben, egy a Health Care ágazathoz tartozó eREIT-ben, amely szűkebben a Skilled nursing facilities-be sorolható. Miután ilyenből kevés van, összehasonlító elemzést az általános Health Care-re érdemes végezni. A társaság bemutatása megtalálható honlapjukon, ettől most eltekintek.
Az egykori vásárlási motivációimat sajnos nem rögzítettem, de amennyire vissza tudok emlékezni,szerepet játszott benne a prompt osztalékhozam (0.62*4/31=8%, ami 0.64*4/31=8.25%-ra emelkedett a későbbi emelések következtében), osztalékmúlt, negyedévenkénti osztalékemelés, árfolyamtörténet és a demográfiai trendből következő kilátások. Kétségtelenül hosszú távú befektetésnek szántam, amiből mostanra lett egy 2.5  év után lezárt inkább spekulációnak nevezhető tulajdonlás.
Kb. 50% total return eredménnyel 41.6-n lezártam a 31-ért vásárolt pozíciómat. A vásárlás óta különböző szerzőktől kapott hideget-meleget, megjárta mennyet (40⁺ ) és pokolt (25.3).

OHI Chart by TradingView.

2019 január végén, amikor az árfolyam elérte 40-t, komolyan le akartam zárni pozíciómat, de akkor valahogy lemaradtam róla. A nagyvonalú osztalékot begyűjtve vártam a következő kedvező alkalomra, ami most érkezett el. Összehasonlító elemzésem azt sugallotta, hogy ágazatán belül előreszaladt, míg fundamentumait nézve felülértékeltséget látok.

Az összehasonlításhoz NAREIT utolsó, 2019 július végi és Gurufocus adatait használtam.

- A Health Care ágazatban 17 eREIT található

- Az 52wk high átlagosan 10% távolságra van a prompttól, OHI esetében ez csúcson van.

- Az 52wk low 25% távolságban van OHI-nál 24%

- az ágazat p/o FFO 71%-os átlagú Gurufocus adatai szerint, míg a szerintem megbízhatóbb NAREIT 92%-t ad meg. OHI esetében ez 102%. REIT esetén az FFO-t, de korrekten inkább az AFFO-t használják FCF helyett az értékelésre. AFFO aggregált adatom nincs, ezért hasonlítom FFO-hoz. Amennyiben OHI AFFO-t nézzük, kicsit (bár nem sokkal) kedvezőbb a kép. Payout AFFO OHI esetén 85-90% körüli. Ez nemigen nyújt teret az osztalékemelés újrakezdésére. Jelenlegi árszinten (41.5) az osztalékhozam 6.36%-os mértéke már nem annyira csábító az átlagos 5.3%-hoz képest ennél a kifizetési aránynál.

- A tőkeáttételre utaló debt/ebitda 5.99-értéke első ránézésre ijesztő, de szektorában illetve - kategóriájában nem látszik eltúlzottnak

- A szintén tőkeáttételhez köthető interest coverage 2.76, amely érték a 2.18-as átlag közelében van.

Összességében azt gondolom, hogy fundamentumaiból nem olvasható ki semmilyen ijesztő adat, de különösebben nem is vonzó, inkább unalmas, ami hosszú távú befektetés esetén inkább előnyére válik.

Az utolsó negyedéves jelentése utáni első zsigeri bezúzást követő már-már pánik szerű exponenciális emelkedés motiválta elsősorban, hogy lezártam OHI pozíciómat és kerestem helyette nagyobb árfolyam emelkedés előtt álló(nak gondolt) stock-ot.

Választásom a már korábban megemlékezett a szintén komoly osztalékhozamú OXY-ra és az offshore fúró RIG-re esett. kb 3/4 - 1/4 arányban, Mindketten jelentős árfolyamesésem vannak túl.

A 8.25%-os biztos(nak tűnő) osztalékhozamú OHI helyett lett osztalékát éppen most emelt OXY-tól kapok jelenleg (fenntarthatósági kételyekkel) 7.3%-t (RIG-től pedig semmit) és az esélyét a nagyobb árfolyam emelkedésnek. Konzervatív(nak gondolt) árfolyamcélom OXY-ra 64$, míg az agresszív 165$.