2018. augusztus 25., szombat

Egy lehetséges Income Stratégia. Esettanulmány (1. rész)

A STRATÉGIA
A befektetett tőkére vetített stabil, megbízhatóan növekvő pozitív pénzáramlás (cash flow) - melynek mértéke a reál GDP növekedését meghaladja - elérése sokunk célja. Ennek egyik eszköze lehet pl. az osztalékbefektetés, ami széles körben terjed napjainkban. Magam sem tartom ördögtől valónak ezt a megközelítést, még ha inkább hajlok is Vitaly N. Katsenelson-nal egyetérteni. Active Value Investing c. munkájában kifejti véleményét, miszerint bizonyos piaci viszonyok között a buy and hold stratégia sokkal inkább buy and forget to sell-ként írható le. Amennyiben masszív és növekvő mértékű osztalékfizető alulértékelt cégek stock-ját válogatjuk be portfóliónkba, megfontolandó az eladás és új célpont keresése, ha az árfolyam eléri a teljes értékeltséget. További részletek a hivatkozott műben.

Elég ennek alátámasztására pl. rátekinteni Cummins, vagy IBM árfolyamgörbéjére:
                                  


Mivel az osztalékportfólióban lévő részvényeket nemigen adjuk el, az ezen elért eredmény lebegő hozam marad, a realizált nyereség mindösszesen az (adózott) osztalékban realizálódik. Később az árfolyam - köszönhetően rövid távon a tőzsde szavazógép jellegének - aztán akár egy éven belül eshet 50%-t is, lebegő veszteségbe fordítva a korábbi nyereséget.
Megfelelő türelemmel és tőkével nyilván a kapott osztalék jelentős mértékűvé válik és teljes mértékben legitim vállalkozásként írható le az osztalékportfólió képzése.

Amennyiben viszont rendelkezünk opciózásra alkalmas (diszkont) brókerszámlával, új lehetőségek nyílnak. A (kereskedési) rendszer szerint, melyben komfortosan érzem magam az alaptermék kiválasztása semmiben nem tér el a DGI (Dividend Growth Investing) feltételrendszere során kiválasztottaktól. 
UPDATE: Jelen körülmények között lazítottam feltételrendszeremen és lehetővé tettem egyes növekedési részvények beválogatását is. 2021.05.31.
- Ha megvan az alaptermék és optimális esetben a technikai környezet is támogató, akkor első lépésben kiírok ATM (At-The-Money) +/-1 strike pozícióra PUT LEAPS opciót.  Miért is LEAPS? Portfólió fórum Value Investing topic #3305 hozzászólásban leírtam. Mivel a LEAPS opciók árazása a távoli lejárat miatt még bizonytalanabb, mint a standard opcióké, ezért ezek gyakran túlárazottak lehetnek.
- A PUT opció prémiuma tartalmazza előre - már a kiíráskor megfizetendő és a számlámra kerülő -  lejáratig esedékes osztalékot. Ezen felül megkapjuk a volatilitás prémiumot. Igyekszek ugyanis a historikus volatilitást meghaladó implied volatilitású eszközzel operálni (az opció árazását befolyásoló tényezők).
- Lényegesnek tartom, hogy (lehetőleg) masszív osztalékfizető legyen az alaptermék. Ez amellett, hogy a prémiumpotenciált növeli, megfelelő fundamentumok esetén korlátozza egy további árfolyamcsökkenés mértékét.
- Az alaptermék kiválasztása során igyekszem a megfelelő a fundamentumokat látni
- Amennyiben a futamidő 60-80%-a alatt  megtermelődik a hozampotenciál 80%-a, akkor kizárom az opciót
- Ha lejáratra ITM-mé (In-The-Money) válik az opció, jöhet szóba újabb kiírás rolling stratégia használatával. Ezzel lehet a prémiumot gyűjtögetni és/vagy a fedezeti pontot tolni lefelé.
- Short put opció használata a prémiumpotenciálban maximált hozamot kínál, míg kockázata megegyezik a stock-prémium értékkel. Stagnáló, vagy (enyhén) növekvő árfolyamkilátásokkal rendelkező stock esetén javasolt.
- A naked short put kiíráshoz szükséges kb. a strike ár 25-30% szabad fedezet a brókerszámlán.
- Csupasz short put opciót csak olyan stock-ra írok ki, melyet szívesen látok a portfóliómban. Amennyiben ugyanis ITM-mé válik és (legkésőbb lejáratkor) esetleg lehívják az opciómat, akkor kontraktusonként 100 db részvény boldog tulajdonosává válok. Ekkor a feltételek függvényében döntési helyzet áll elő, hogy hagyjam futni, vagy eladjam az eszközt, írjak rá ki call opciót (minek eredményeként képződik egy covered call pozíció, ami lényegében egy szintetikus short put pozíciónak felel meg), stb.
- Kiírt opció esetén megszabadulunk attól a pszichológiai tehertől is, hogy mikor kell lezárni a long stock pozíciót. Legkésőbb lejáratkor ez így vagy úgy megtörténik.

ESETTANULMÁNY
Részvényszűrési rendszerem 2017 októberben kidobta H&R Block (HRB) nevű alakulatot. 23-n be is kötöttem egy pozíciót ATM +1 strike-on 2019 januári lejáratra. A kapott prémium 4.3, azaz 430 $/kontraktus.
A BEP-re vetítve ez 19% hozampotenciál, ami évesítve 13,2%-ra rúg. Figyelembe véve az itt nem részletezett kb. 1.5x-ös kitettségemet, az évesített hozampotenciál 20% körüli. A hozampotenciál úgy használható ki maradéktalanul, ha lejáratig tartom a pozíciót és a lejáratkor az árfolyam ATM, azaz 27$ fölött tanyázik.




SHORT PUT 27@4.3 JAN18'19 kifizetési grafikonja a következő:

Könnyedén kiolvasható, hogy mai napig 200$-t termelt a pozíció és enyhén ITM (strike=27). A pozíció lehívása esélytelen, ugyanis a pozíció jelentős extrinsic tartalommal bír. 1.85$/részvény x 100 = 185$/kontraktus. Ha lehívnák, akkor az nekem az extrinsic értékkel megegyező kockázatmentes hozamot jelentene.

Az eredeti futamidő kb. 70%-a telt el, amely alatt a prémiumpotenciál mintegy 50%-t termelte meg a pozíció. Itt nem taglalt okokból arra a meggyőződésre jutottam, hogy augusztus 28-i piaczárás utáni gyorsjelentése komoly árfolyammozgást (akár 1 szórásnyit is, ami 3$-t jelent) generálhat. Jó lenne megvédeni az eddigi eredményeket.
Ez történhet úgy pl., hogy kizárom a pozíciót. Ha ezt a megoldást választanám, nem küszködnék ezen a poszt írásával már vagy 2 órája 😉.

Egy mondás szerint a részvényárfolyamok felfelé lépcsőn mennek, míg lefelé a liftet részesítik előnyben. Összhangban ezzel és a fenti árfolyamchart és a fundamentumok vizsgálata után azt gondolom, hogy a kockázat elsősorban lefelé mutat, ezért főképpen erre az irányra kell fókuszálni.
Úgy döntöttem, hogy nem akarom ismételten végignézni a pozícióm (átmeneti?) veszteségbe fordulását és gamma-delta semlegessé (görögök) teszem azt. Ezen művelet azt célozza, hogy egy akceptálható mértékű alaptermék árfolyamváltozás (+/- 1SD; azért egy negyedéves gyorsjelentést követően mégsem vizionálnék fekete hattyút) következtében az opciós pozíció értéke ne (vagy csak igen kis mértékben) változzon.
A pozíció védelmét a gyorsjelentést követő napokra kívánom korlátozni, ugyanis ez a kockázatos periódus. A gamma semlegesítést szeptemberi lejáratra 23 vagy 24-es strike-on vásárolt long put pozícióval képzelem, míg a deltát 30-35 short stock-kal semlegesíteném.
A modell szerint ez a következőket eredményezi:
A lila ívelt vonal a jelenlegi hozamgörbe, míg a kék a szeptemberi és a rözsaszín tört vonal a januári lejárati kifizetést mutatja.

A modell szerint ha a nagyobb valószínűségűnek gondolt árfolyamesés következik be, akkor még némi hozamemelkedés is várható, különösen ha figyelembe vesszük a jelentés utáni várható volatilitás (IV) csökkenést, ami a pozíció értékére jótékony hatású.
Felfelé nem gondolom egy jelentős megpattanás lehetőségét az elmúlt 2 hónap 10% emelkedése után. Ha esetleg 1SD mértékű árfolyamugrás bekövetkezne, akkor sem romlana a pozícióm a modell szerint (persze elmaradt haszon lehet kb. további 100$; ez az ára a védelemnek).

Ezen a hedge-elés korlátaival nem árt tisztában lenni. A lejárat felé közeledve és az árfolyam megváltozásával delta, gamma és vega nem marad statikus. Ha viszont - mint esetünkben is - egy adott (vállalati) eseményhez köthető markáns változás áll be a feltételekben, néhány napos tartás során valószínűleg nem futunk bele fájdalmas mértékű pofonba.

Maradva az árfolyamcsökkenés scenario-nál, ha ez megvalósul,akkor (függően az árváltozás mértékétől) az egész pozíció lezárása után új naked short put-ot nyitok az immáron alacsonyabb (mondjuk 23-24$ körüli szinten) 2019 vagy 2020 januári lejáratra.Ezzel csökkentett kockázat mellett azonos vagy további hozampotenciált kapunk.

Kedden, ha klaviatúra közelben leszek bepróbálkozok a fenti hedge-eléssel.

Ha valaki ellenállhatatlan vágyat érez egy opciós elemző eszköz iránt, ingyenesen elérhető az elég jól használható OptionsOracle


2018. május 1., kedd

Részvényelemzés - fair price becslés

A Portfólió Value Investing fórumát követőknek nem újdonság, hogy rendszeresen lekérdezem a US osztalékfizető részvények fundamentális adatait és közzéteszem azokat olvasási jogosultsággal a linkkel rendelkezőknek. Mindez hasznos lehet mindazoknak, akik tudják, mit keresnek és stratégiájuknak megfelelően leszűkítik a választékot az éppen keresett jellemzőkkel bíró elemekre.
Ezzel együtt félő, hogy a már-már Big Data méretű ( 660.000+) adatbázis áttekinthetősége megkérdőjeleződik sokak számára, valamint az adatok egy időpillanat állapotát mutatják, nem tekinthető át a trend. Ezért vizualizáltam Thinkorswim platformmal néhány mutatót, melyek segítségével célár meghatározást is lehet végezni.
Azzal tisztában kell lenni, hogy ez csak segédlet, félkarú óriás a többi fundamentális adat/mutató értékelése nélkül. Ezért a fent hivatkozott (vagy más) adatbázis adatait is értelmezni/értékelni kell bármilyen döntés előtt.
Itt és most bemutatom az elkészített eszközt AT&T (T) segítségével.

Az első charton AT&T 2 éves napi árfolyam változása látható

Itt pedig 4 subgraphs (5 éves idősoros diagram havi bontásban), melyek közül
- az első az earnings TTM (kék folytonos vonal), negyedéves earnings (kék pont) és az earnings consensus (lila háromszög) ábrázolja
- a második az osztalék negyedéves mértékét (folytonos kék vonal), osztalékhozamot (lila vonal) és az 5 éves átlagos osztalékhozamot (piros vonal) mutatja
- a harmadik a payout ratio, míg
- a negyedik ábra a PE (kék vonal) és az 5,ill. 10 éves átlagos PE-t ábrázolja

Már a fentiek is értékes információt hordoznak, de továbbmentem az analízissel és lemodelleztem Chuck Carneval ötletét. Elkészítettem TOS-szal FAST graphs leggyakrabban citált képességét.
Adott, fix PE érték * EPS TTM eredményeként létrejönnek a párhuzamos vonalak hipotetikus, az éppen aktuális PE-hez tartozó fair árral.
Szintén 5 éves időtávot mutat be a chart havi bontásban.
- A zőld és piros folyamatos vonal az árfolyamgrafikont mutatja a ha hó-végi záróárakkal
- A szaggatott barna vonal a piaci átlag 15PE-nek megfelelő fair price lenne
- A folyamatos kék pontvonal pedig az éppen aktuális részvényre jellemző átlag PEx(aktuális earnings TTM) által meghatározott fair árat adja. Az átlag PE a bal felső sarokban látható címkén van feltüntetve (5, ill. 10 éves átlag, a kisebbet használva)

Így meghatározható az éppen aktuális célár PE alapon. A grafikon szerint AT&T az elmúlt 5 évben soha nem volt ennyire alulértékelt, mint most (az árfolyam és az átlag PE közötti távolság szélsőértéken van).

Az alsó grafikon pedig osztalékhozam alapon kalkulált indirekt célár-számítás eredményét mutatja. Az 5 éves átlagos osztalékhozamból és a pillanatnyi éves osztalékmértékből számított célárat jeleníti meg a kék folyamatos vonal.

Mindezek alapján 39-44$ közé tenném AT&T jelenlegi célárát.

A fenti analízist ki kell egészíteni a többi fundamentális mutató és (esetleg technikai analízis, ami segíti az optimális vételi időpont meghatározását) értékelésével a jobb RR-t célozandó.


2017. augusztus 13., vasárnap

Eszközallokáció à tőzsdetulok (2., befejező rész)

Eszközallokáció gyakorlatban


A Modern Portfólióelméleten alapuló eszközallokáció az egyik - ha nem a legjobb - befektetési módszer, ha azt következetesen műveljük.

Kétség nincsen aziránt, hogy ez a módszer nem a hazai befektetői érdeklődést már-már kizárólagosan kisajátító abszolút hozamú alapokon alkalmazható optimálisan, hanem a különböző makrofeltételek között egyébként viszonylag jól leírható viselkedésű eszközosztályokra, a belőlük megfelelően kialakított portfóliómix alkalmas lehet hozamoptimalizálásra adott kockázati szint mellett. Ennek egyik szükséges, de nem elégséges feltétele az, hogy a portfólióba felvett eszközök egymáshoz viszonyított viselkedése ne térjen el drámaian a vizsgált időszakétól. Félreértés ne essék, nem a múltbéli hozamra gondolok, hanem az egymáshoz viszonyított korrelációkra.

A befektetési alapok egyébként alkalmasak portfólió kialakítására. Hátrányuk az ETF-khez képest magas költségük. A befektetés során előre nem tudjuk megmondani teljes bizonyossággal, hogy ilyen hozamszintet fogunk elérni, legfeljebb erős valószínűségeket tudunk felállítani. Az egyetlen biztos és rendszeresen visszatérő tétel az explicit és implicit költség, ami erősen lakmározik a hozamunkból. A költségeket akkor is fizetjük, ha nem érünk el hozamot, vagy veszteségünk van. Az abszolút hozamú alapok esetén a költségek még jelentősebbek, hiszen ezek sikerdíjas aktívan kezelt alapok. Alapok alapja esetén még rosszabb az arány. Ha ezt tudomásul is vesszük, az optimális portfólió kialakítása alapvető, ami határvonalat jelent(het) a hozam és veszteség között.

Az előző részben leírtam a portfóliókialakítás lépéseit. Most ezt veszem sorra a saját példámat alapul véve.

1. Olyan eszközök kiválasztása, melyek hosszú távon (lehetőleg évtizedes, vagy méghosszabb) a gördített (mondjuk 3 éves)  hozama stabilan pozitív és lehetőleg meghaladja az inflációt.
Miután én OTP-nél vezetem a számlámat, a náluk elérhető alapokat vizsgáltam. Így aztán igyekeztem kiválasztani  olyan alapokat, melyek kielégítik ezt a feltételt. 
Ilyen például a Föld Kincsei, amely évesítetten 5% körüli átlag és medián hozamot produkált
Ugyanez EMDA-ra:
Ezt az előszelekciót nyilván minden jelöltre el kell végezni.
Én ezek után a következőket tartottam meg a short list-en:
- Abszolút hozam
- EMDA
- Föld Kincsei
- Trend
- Supra
- Új Európa
- EMEA
- Paletta
- Prémium származtatott, Orosz és Török alapok isbeválogatásrakerültek, de csak azért, mert már korábban benne voltak a portfólióban. Bővíteni nem akartam, de kiszállni is csak akkor, ha az elemzés nagyon gyalázatos eredményt ad.

2. Az eszközök szűkítése azokra, melyek kevéssé korrelálnak egymással.
Az ideális az lenne, ha 0, vagy negatív korrelációjú eszközöket tudnánk beválogatni, de a gyakorlatban meg kell elégedni kevéssé korreláló eszközökkel. Itt figyelni kell a statikus korreláció mellett 
a rolling korrelációt is, amit viszont csak páronként lehet vizsgálni.

3. A megmaradó eszközökből komponensenként azonos súlyú mintaportfólió képzése és annak szoftveres elemzése

Az Interneten fellelhető többfél portfólióoptimalizáló program. Én a Portfolio Visulizer-t használtam. Az szoftverrel modellezni lehet a különböző eszközosztályokból felépített portfóliókat, de egyedi stock is beválogatható. Vannak előre beépített mintaportfóliók is. Ennek ismertetését most megspórolom. Az érdeklődők a FAQaloldalon találnak magyarázatot a működésről.
Olyan eszközök esetén - mint a fenti alapok -, melyek nem érhetők el közvetlenül a szoftverből, fel kell azokat tölteni az oldalra. Havonta egy árfolyamadatot kell megadni a kiválogatott alapokhoz. A szintaxis szintén megtalálható a leírásban. A feltöltéskor megadott azonosítő/ticker meghívatkozásával és a share %-os meghatározásával (ami első lépésben lehet azonos eloszlás) összeállítjuk a mintaportfóliót. Az alábbi - végleges allokációm -  már néhány iteráció után alakult ki.

A matematikailag optimális eredmény összehasonlítása a mintaportfólióval. Az elemzőszoftver a múltbéli adatok alapján az optimális mixet állítja össze. Ez pedig a maximális hozam, minimális szórással. A matematikai elemzés eredményeként nagy valószínűséggel túlságosan lecsökken a portfólió elemszáma, ami növeli az előretekintő kockázatot. Érdemes kompromisszumot kötni, azaz feláldozni valamit a hozamból és/vagy a szórásból a diverzifikáció oltárán.

Az egyenlő súlyozású (9.09%) mintaportfólióval szemben készült allokációs javaslat
után a fenti végleges fegoszlás a következő eredményt adja:
Látható, hogy a hozammértékek között nincs jelentős eltérés. A szórás és a DD kedvezőbb a javasolt portfólió esetén. Itt viszont a korábban már említett eszközleszűkülés lép be, amit nem akceptáltam.

Az optimális portfólió az un. érintő (tangency) portfólió, amely a határhatékony görbe és a kockázatmentes hozamot összekötő érintő egyenes érintési pontjánál képződik.



A portfólióm évesített hozama (CAGR) 8.85%, szemben az opptimalizált 9.31%-kal.

A DD az elméleti optimális portfólió és a modellportfólió esetén:

Alább látható a portfóliók éves hozama. 2017-re csak januári adatok vannak,ugyanis akkor készítettem az optimalizálást

Úgy gondolom, hogy a fennmaradó bizonytalanságok mellett a fenti módszer mindenképpen ad egy meggyőződést, miszerint megtettem a lehetséges maximumot a sikeres befektetési eredményért, nem csak intuició alapján, hanem némileg matematikailag megalapozottan történik az allokáció.

2017. július 25., kedd

Eszközallokáció à tőzsdetulok (1. rész)

A következőkben egy befektetési formáról - nevezetesen az eszközallokációról - összefoglalom gondolataimat két részben. Az első - jelenleg olvasott - részt inkább az elméletnek szentelem, míg a második részben saját példámon keresztül mutatom be az általam alkalmazott módszert.


Sokféle működő befektetési stratégia létezik. Vannak (inkább) matematikai, vagy éppen intuitív alapon működők is. Ezek összehasonlítását, értékelését most megspórolva azonnal tárgyalni kezdem egyiküket, nevezetesen az Eszközallokációt. Angolul Asset Allocation-ként ismert a fogalom. Keresőt ráküldve, nemigen találunk értelmezhető, aprópénzre váltható, "actionable" leírást (pl. An Introduction to Asset Allocation) . Ebben kísérlek meg némi iránymutatást adni. Az alábbi összefoglaló a teljesség és a megtámadhatatlan precizitás igénye nélkül (már csak terjedelmi okok miatt is) készült (aki szeretne elmélyedni a témában, annak ajánlom All About Asset Allocation c. munkát) .

Manapság gyakran szembe jön velünk egy-egy alapkezelő portfólióajánlója, melynek összeállítási módszertanáról semmit nem tudunk, így aztán pusztán hitvitává alakul az ezekről történő értekezés. Mégis, vajon milyen kritériumok játszanak szerepet egy-egy portfólió összeállításakor? Mennyire intuitív, vagy matematikai alapokra helyezett a döntés?
Ezt nem tudjuk. Én mindenesetre a kvantitatív/matematikai értékelésen alapuló megközelítést preferálom a qualitatív/szubjektív (sokszor érzelmi alapú) értékeléssel szemben. Ez segít kizárni, de legalábbis csökkenteni legnagyobb ellenségünk - saját egonk - közvetlen hatását befektetési döntéseinkre, ezzel a ki-be ugrálást egyes eszközökbe.

Azzal tisztában kell lenni, hogy az eszközallokáció bizonyítottan jól működő eszköz a befektető kezében, de csak hosszútávon tudja megmutatni erejét (ugyanúgy mint a kamatos kamat hatás, ami az Univerzum legpusztítóbb ereje; Einstein után szabadon). Ezért aztán a ki-beugrálásnak nincs értelme és ugyanúgy nincs értelme az egyszer már meghatározott súlyozás változtatásának rövid távon (mondjuk 4-5 éven belül, ha eléggé hosszú adatsorra volt alapozva az optimalizálás)

Az eszközallokációt (elsősorban) nem a származtatott eszközökre (közöttük a komplex befektetési alapokra) dolgozták ki. Ezek viselkedése ugyanis nem határozható meg olyan egyértelműen, mint pl. részvény-kötvény allokáció.
A hazai széles befektetői rétegek számára a befektetési alapok kínálkoznak legegyértelműbben a teljes választékból, így aztán példámat én is innen hozom. Az alapválasztásra (is) többféle leírással találkozhatunk az Interneten, mint pl. Jurassic Park a tőkepiacokon, de én is készítettem egy-egy szösszenetet 2015-ben és 2014-ben

Befektetési portfólióm egy része abszolút hozamú alapokból áll. Sokáig intuitív alapon OTP Prémium Származtatott dominálta portfólióm ezen részét. 2017 februárban érett meg bennem az elhatározás, hogy megvizsgáljam befektetési döntésem hatékonyságát. Valójában elégedett voltam az alap teljesítményével, de az alapok alapja konstrukció miatt szükségesnek éreztem megvizsgálni az alapon belüli tőkeallokációt és a tartási költség csökkentésének lehetőségét. Kiválasztottam a számomra szóba jöhető alapokat (Abszolúthozam, EMDA, Föld Kincsei, Trend, Supra, Új Európa, EMEA,  Paletta, Orosz, Török)   és azokra elvégeztem az analízist. Erős korlát, hogy a hazai alapok (eltérően a hagyományos eszközosztályoktól) nem rendelkeznek több évtizedes múlttal, jelentős részük még nem élt át igazi medvepiacot sem. Az Orosz, Török és Prémiun Származtatott-at beválogattam eredeti vizsgálatomba, mert ezek is részét képezték a már meglevő portfóliónak.
Az eszközallokációt nem feltétlenül az abszolút hozamú alapokra találták ki, ahol az alapban levő eszközök összetétele nem ismert. Ezzel együtt az abszolút hozamú alapok között is megvalósítható az allokáció és alkalmazható rájuk minden szabálya.
Az alapok eltérő befektetési stratégiája, a különböző portfóliómenedzserek személye viszont nagy valószínűséggel biztosít olyan mértékű és sokrétű káoszt, ami eredőben/portfóliószinten kielégítő stabilitást eredményez.
Ennek a stratégiának egyik alapköve, hogy nem nézegetjük naponta az árfolyamokat, különösen nem az egyes komponensek áralakulását, legfeljebb a teljes portfóliót (ha már végképp nem tudjuk letörni ilyen irányú vágyunkat)



Legfontosabb eszközosztályok: (a hazai befalap választék nem fedi le a teljes spektrumot, de a kiválasztási elveken ez mitsem változtat)
Cash Equivalents
Equities
Bonds
Real Estate (REIT is idetartozik)
Gold
Precious Metals & Commodities
Alternative Investments

Amennyiben ezen belül akarunk allokálni, úgy célszerű tovább finomítani a felosztást. Pl. részvényeknél földrajzi megosztás (US, Latinamerika, Európa, Ázsia stb.), piaci kapitalizáció alapján (small cap-large cap mégsem mindegy), befektetési stílus alapján (pl. növekedési, value, energia, consumer goods, iparvállalatok, osztalékrészvények stb.). Ha nagyon mélyre megyünk a finomítással, akkor már szinte az egyedi részvénykiválasztásnál találjuk magunkat, aminek jelenlegi tárgyalásunkban nincs értelme.



Az eszközosztályokat, melyek között allokálni akarunk, nekünk kell kiválasztani (ez a munka nem spórolható meg). Ha mindezen túl vagyunk, akkor következhet az analízis.

Az eszközallokációs folyamat a következők szerint írható le:

  1. Olyan eszközök kiválasztása, melyek hosszú távon (lehetőleg évtizedes, vagy méghosszabb) a gördített (mondjuk 3 éves)  hozama stabilan pozitív és lehetőleg meghaladja az inflációt.
  2. Az eszközök szűkítése azokra, melyek kevéssé korrelálnak egymással.
  3. A megmaradó eszközökből komponensenként azonos súlyú mintaportfólió képzése és annak szoftveres elemzése. A matematikailag optimális eredmény összehasonlítása a mintaportfólióval. Az elemzőszoftver a múltbéli adatok alapján az optimális mixet állítja össze. Ez pedig a maximális hozam, minimális szórással. A matematikai elemzés eredményeként nagy valószínűséggel túlságosan lecsökken a portfólió elemszáma, ami növeli az előretekintő kockázatot. Érdemes kompromisszumot kötni, azaz feláldozni valamit a hozamból és/vagy a szórásból a diverzifikáció oltárán. Alább még visszatérek a portfólióoptimalizálás módszertanára.
  4. Miután elkészült a célallokáció, annak kialakításához kell megkeresni a kereskedhető eszközöket. Ezek lehetnek pl. ETF-k (viszonylag kis követési hibával képesek leképezni benchmarkjaikat), vagy befektetési alapok.
  5. Ezek után hagyni kell a portfóliót hosszú távon dolgozni.
  6. Lehetséges (de nem kötelező) hozamnövelési lehetőséget rejt a (valójában sokak által vitatott eredményességű, míg mások az ingyenebédhez a Wall Streeten legközelebb álló eszközként értékelt ) volatility pumping, ami a portfólió újrasúlyozását jelenti. Ez nem új allokáció, hanem az eredeti felosztás visszaállítása, ha nagyon eltér valamelyik elem pillanatnyi súlya a célértéktől.
    Ezt kiválthatja pl. 20% súlyváltozás, de akár félévente, vagy évente automatikus újrasúlyozás is lehetséges. Egyes szerzők szerint nincs jelentős eredményeltérés  közöttük hosszútávon. Én mindendesetre hiszek az átsúlyozásban. Kevéssé reprezentatív vizsgálódásom eredménye szerint a hozam mintegy 10%-a köszönhető az átsúlyozásnak.                             Az újrasúlyozás mechanizmusa garantálja, hogy mindenkor olcsón vegyünk és drágán adjunk el a lehetőségekhez képest. Ilyenkor ugyanis a megdrágult eszközből eladunk, míg a leértékelődöttből vásárolunk az eredeti súlyok visszaállításakor. A túl gyakori újrasúlyozástól azonban mindenkit óvnék. Ez felesleges többlet kereskedési költséget generál, másrészről nem fog mérhető addicionális hozamhoz juttatni. Ez a helyzet állt elő OTP Prémium Származtatott Alapnál, melyet hetente újrasúlyoznak teljesen értelmetlenül. Részben persze értem őket, hiszen valamivel indokolni kell a plusz költségterhelést (1,72% 2015-ben). 

Aki idáig eljutott az olvasással, azt bizonyára nem fogja elriasztani a portfólióoptimalizálás következőkben részletezett módszertana.
Ha van egy kételemű portfóliónk. talán a többség azt gondolná első zsigeri reakcióból, hogy a hozam-szórás grafikonon kijelölt két pontot összekötő egyenesen található az egyensúlyi érték az összetétel változtatásakor. Valójában erről távolról sincs szó, ennél sokkal kedvezőbb a helyzet. A porfólióösszetétel változása során kijelölhető egy határhatékonysági görbe, ami mentén befektetve az adott hozamhoz tartozó legkisebb szórást biztosító portfólióösszetétel meghatározható.
 Az elmélet (Modern Portfolio Theory) szerint a portfólióelemek mindegyike a görbe alatt helyezkedik el. Nem lehetséges a görbe feletti portfóliót összerakni, a görbe alattit viszont értelmetlen, mert lehetőség van nagyobb hozamra kisebb kockázat mellett. A probléma többelemű portfóliónál úgy jelentkezik, hogy az elméletileg optimális portfólióba a szimuláció túlságosan kevés elemet válogat be. Ha viszont az optimálishoz közeli, sokelemből álló munkapontot sikerül kiválasztani, (akkor ugyan a görbe alá kerülünk,de) az elfogadható kompromisszumot jelent (a nagyobb diverzifikáció miatt). A cél, hogy a görbe bal felső negyedében (észak-nyugati szektorában) legyen a munkapontunk. Jellemzően ugyanazon szórásértékhez két hozamérték rendelhető.

Az eszközallokáció  fegyvertárát helyesen alkalmazva erős bizalommal tekinthetünk portfóliónkra és biztosak lehetünk benne, hogy mindent megtettünk a siker érdekében. Ezek után minden piaci körülmény közepette nyugodtan hajthatjuk álomra fejünket, ha nem felejtjük el, hogy ennek a módszernek az alsó időtávja 3-5 év.

Legyen ennyi bevezetés képpen. A második részben a konkrét alkalmazásról fogok írni egy összefoglalót.

2017. július 1., szombat

Omega Protein (OME)


Képtalálat a következőre: „omega protein”


Update 2017.10.07
Ez a pozíció nem volt sikertörtének tekinthető egészen tegnapig. Nem elég, hogy az árfolyam leesett egészen 15-ig, az opciómat is lehívták (ami ugyan nem egy tragédia, de növelte a tőkelekötöttséget). Valójában mindig hittem a cégben (és szerencsére ezzel a véleményemmel nem vagyok egyedül), azért kezdett kényelmetlenné válni az állapot.
Tegnap aztán tőzsdenyitás előtt bejelentették, hogy Cooke felvásárolja a céget részvényenként $22-ért. Így aztán hirtelen a kb.15% lebegő veszteségből lett 14,5% realizált nyereség, miután $21.95-n zártam a pozíciót. A cég részvényeinek kb.25%-a tegnap gazdát cserélt.
Érdekes módon - és ezt már másutt is megfigyeltem - napközben az árfolyam a bejelentett ITP (Initial Target Price) fölé emelkedett, sőt fölötte is zárt. Ezt leginkább annak tulajdonítom, hogy ez még nem lezárt tranzakció, van némi esélye annak, hogy végül magasabb áron is vásárol a végső vevő (merger arbitrage?).


.


Vége---------------------------------------------------------------------------------

Leválogatásom során látókörömbe került egy viszonylag kis cég, amely éppen most kezdett osztalékot fizetni. Megvizsgáltam, majd pozíciót vállaltam SHORT PUT 22.5@3.3 AUG18'17 -tal 2017.04.25.n

A részletek iránt ellnállhatatlan érdeklődést mutatók itt megtalálják a befektetői kapcsolat aloldalukat, illetve 2017. májusi prezentációjukat.

Leszedtem a cég és finviz szerint az ágazatban operáló társvállalatok (jjsf, ome, ingr, lnce, mkc, cag, sjm, cpb, k, gis, flo, bgs, aln, stkl, ths, twnk, nomd, farm) fundamentális adatainak egy részét 10 évre visszamenőleg.
Ezek után készítettem a teljes sokaság összes adattfajtájának minden vizsgált időpontjára egy medián értéket, melyet idősorosan ábrázoltam egy-egy charton (mediánt választottam, mert ez sokkal reálisabb képet ad, mint az aritmetikai átlag).

Ezáltal összevethetővé válik OME és az összehasonlító sokaság adatainak trendje. Arra a vélekedésre jutottam, ha már megcsináltam eddig az elemzést, elérhetővé is teszem, hátha érdekel valakit.

Íme az eredmény további kommentár nélkül: (véletlenül bennemaradt GIS és FLO is egyedileg, de úgy döntöttem, nem szedem ki, talán nem túlzottan zavaró; a jelmagyarázat alul található)
Nem strukturáltam a mutatókat. Akit érdekel, fejben össze tudja rakni.

A post legvégén az ínyencek találnak Trading View fundamentális adatchartot (az éppen vizsgálni kívánt adat kiválsztható).

Book value                                    

EPS


 BVPS

 Debt/equity

 Dividend/fcf

 EPS y/y

 EPS

 EPS growth

EV/EBITDA

Gross margin

interes coverage

beruházás/amortizáció 

mcap

net margin 

p/b

P/E 

price/fcf

p/sales

 payout

revenue/share

revenue

roa

roe

roi/wacc

sga/gross profit

sga Y/Y

shares outstanding

total liability/equity

growth estimates

earnings surprise



Fundamental data by TradingView