Mi (lehet) a baj Citigroup-pal?

 

A Citigroup egy máig (33. a Fotrune 500 listán Forrás: Wikipedia) óriási pénzügyi csoport, melyet alaposan megtépázott a 2008-as válság vihara. A csoport történetéről és jelenéről Wikipedia részletesen beszámol.

Érdekesség, hogy 1979-ben Citibank a világon elsőként vezette be a 24/7 üzemű bankautómatálat. Innen jött akkori szlogenük: "The Cíti never sleeps".

 A válság folyamán az amerikai szövetségi kormányzat alaposan hóna alá nyúlt, nem engedték a Lehman Brothers sorsára jutni. Később visszafizették a támogatást és nyereségessé váltak. Alkalmanként szembetalálkozok a társasággal, valamely elemzésével, értékelésével. Szembetűnő, hogy tőzsdei árfolyama lassan már az elműlt 10 évben szinte semmit nem csinál.

Ez első (sőt második) pillantásra érthettetlennek tűnik, hiszen gyakran vizsgált mutatóik (mint P/E, P/B, ROE, osztalékhozam, stb) szerint szektorában előkelő helyen tanyázik.

Non-GAAP alapon számított EPS növekedő trendben van. (kék vonal: EPS TTM, piros vonal: EPS 5 éves csúsztatott átlag, piros pont: negyedéves EPS becslés, kék pont: negyedéves EPS tény. Az alkalmi szélsőségeket lesímító 5 éves csúsztatott átlag egyenletesen emelkedő trendet mutat. Ez növekvő árfolyamot kellene jelentsen.Az utolsó 5 évben kb. 50%-kal növekedett az 5 éves átlagos, míg több mint 100%-kal az éves EPS. Az ár mégsem megy sehova.

Ennek okát könnyű kitalálni: a P/E csökkenésében rejlik (zöld szaggatott vonal: referencia P/E, fehér vonal: 5 éves csúsztatott átlag P/E,kék vonal: aktuális P/E). Jól láthat, hogy a prompt P/E a kisimított P/E vonal körül hullámzik. Ez rendben is van és jelenlegi állapotában azt jelzi, hogy kb. 100%-os felértékelődési potenciál van benne. a pillanatnyi fair árig. 

Másrészről viszont, ha megnézzük az 5 éves átlag trendjét, akkor látható, hogy az elmúlt mintegy 3 évben P/E 12-ről 10-ig csökkent. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne emelkedhetne vissza a részvényárfolyam 10 P/E-ig. Sőt, jelenlegi aélértékeltsége inkább árfolyamemelkedést vetít előre.

A problémát inkább a hosszútávú trencben látom.

Mi okozhatja a P/E trendszerű csökkenését? Erre legjobb aspiráns az árbevétel. Legyen bármilyen kiváló az EPS, ha nem támasztja alá árbevétel növekedés. A racionalizálás, megtakarítás korlátos eredménynövelő eszköz. SGA (Sales General and Administration) költségeiket mintegy 20%-kal, 10 mrd $-ral csökkentették egy év alatt. Ez komoly átszervezésre utal, akár még egy turnaround is lehet belőle. Persze a 10 év tespedés után már a bizalom csorbul ez irányban.

Másik komoly EPS növelő tényező a részvény bevonás.2014 óta 30%-os részvény visszavásárlás történt és folyamatos a bevonás. Az árfolyam mégsem reagál pozitívan.

Forrás: stockrow.com

Ha az eddigi képet kiegészítjük az árbevétel alakulásával, kapjuk a következőt:

Forrás: stockrow.com

Az ábrán az 1 éves csúsztatott árbevételt (revenue TTM) látjuk, ami 6 negyedév alatt 30%-t csökkent. Ez már megerősíti a fenti gyanút, hogy komoly átszervezés zajlik. Azt viszont nem vizsgáltam, hogy leválasztottak-e bizonyos, nem a fő tevékenységi körbe tartozó operációkat. A teljes képhez ez is szükséges.

Nyomás alá helyezheti még az árfolyamot a debt/EBITDA mutató 4-es szintje (összehasonlításképpen Wells Fargo 2.4, JPMorgan  2.9).

Osztalékot 2019 közepén emelt utoljára úgy, hogy a payout ratio 20% alatti. Ez nem különösebben tulajdonos-barát magatartás.

Konklúzióm a fentiekből, hogy rövidtávú spekulációra alkalmas lehet a jelenlegi mutatói alapján, de elvárásaimnak megfelelő, befektetésre alkalmas szintet nem ugorja meg jelenlegi állapotában.

Implied dividend PUT opciókban

 Több helyen is említést tettem már a PUT opciókba ágyazott implied dividendről (pl. itt), de nem mélyedtem el a részletekben (ha egyáltalán érdekel valakit).

Tökéletes put-call paritás fontos faktor az opciók értékelésekor, hiszen aszimmetria esetén elvileg kockázatmentes haszonra, arbitrázsra adódik lehetőség. Ez az esetek túlnyomó részében viszont csak elvi lehetőség, hiszen retail befektetőként a lehetőség kiaknázását az opciók kereskedését kontrolláló Market Makerek blokkolják.

Implied dividend-del találkozhatunk osztalékot nem fizető eszközöknél (ad absurdum akár commodity vagy index opcióknál) is. Az implied dividend komponens teszi valóssá a put-call paritást. Ez az a hozam, ami covered call-lal összevetve többletként (vagy mínuszban) realizálható a PUT opció kiírásával. Figyelembe kell még venni osztalékfizető papíroknál, hogy PUT opció kiírásakor nem kapunk osztalékot, az benne van a prémiumban. A lejáratig elvárt osztaléknövekedés / vágás is benne van a prémiumban. Az implied dividend lehetséges osztalékvágásra is utalhat. Amennyiben az aktuális osztalékhozam és az implied dividend yield nagy eltérést mutat (esetleg akár negatívvá válik),az arra utal, hogy az opciós piac osztalék vágást vizionál. Tovább gondolva még akár annak becsült dátumára is találunk utalást. Az az opciólejárati dátum, amikor az implied dividend yield beszakad.

Hasznos lehet az implied dividend vizsgálata akkor, ha meg akarjuk határozni, hogy az elméletileg ugyanazon kifizetési görbéjű covered call és short put stratégiák között van-e kiaknázható kockázatmentes többlethozam. Erre tapasztalatom szerint leginkább (viszonylag) magas osztalékhozamú eszközök esetén nyílik lehetőség. A döntésben szerepet játszik még az is, hogy - korlátozott számlaméretet feltételezve - a short PUT kiírása kisebb tőkeígényt támaszt, mint a stock megvétele.

Viszonylag egyszerűen is felállítható egy durva becslés. Ha összeadjuk az opció lejáratáig még kifizetendő osztalékot, majd levonjuk azt a PUT opció időértékének aktuális értékéből, akkor put-call paritás esetén a call opció árát kapjuk. Amennyiben értelmezhető eltérés van közöttük, úgy érdemes elgondolkodni azon, hogy short put, vagy covered call kiírása a célszerű.

AT&T 2020.10.09-i záróértékeket felhasználva az alábbi grafikonok adódnak

Az aktuális osztalékhozamot a piros folytonos vonal jelöli. Az egyes lejáratokhoz és strike-hoz tartozó implied dividend-t a kék oszlopok reprezentálják. Az implied dividend kalkulációnál a bid-ask közötti középárfolyamot vettem. ATT esetén szerencsére a bid-ask spread nem túl széles, ezért ezt hipotetikus értékként elfogadhatónak tartom. A payout ratio non-GAAP EPS 60% alatt van, FCF pedig 50% körüli. Az osztalék megfelelően fedezettnek tünik.

A jelenlegi 7.34% osztalékhozammal szemben 2.0%-3.7% implied dividend áll.

Durva ellenőrzésként pl.2022. januárig 4 osztalékfizetés várható. Feltételezve a korábbi 1c osztaléknövelés fenntartását, ez 4x0.53=2.12$-t eredményez. Ezzel szemben 30-as strike put ára 4.85$ (extrinsic 3.15$), akkor 3.15-2.12=1.03 marad számított call időértékként. A valóságban viszont a call opció ára 1.90= . A számítás azt mutatja, hogy 87c/részvény előny származik akkor, ha covered call-t írunk ki put opció eladása helyett. Ez 0.87/28.32= 3% többlethozamot eredményez (ami az aktuális osztalékhozammal együtt 10.3%). Ebben a durva számításban nem vettem figyelembe, hogy put eladásakor azonnal megkapjuk az opciót (nincs benne még elméletileg sem osztalékvágás kockázata, de osztalékemelésé sem). A grafikon számol ezekkel a részletekkel is (mint pl. pénz időértéke) és vizuálisan könnyebb kiválasztani a megfelelő opciót további vizsgálatra.

Én a 30 strike-ot preferálom, mert itt van 30.0-28.32=1.68$ tere az emelkedésnek. Ha ezután lejáratra az árfolyam eléri ill. meghaladja 30-t, akkor az 1.68 intrinsic hozzáadódik az osztalékhoz 1.68(emelkedés tere) + 1.90(30 call ára, tisztán extrinsic) + 2.12(osztalék) = 5.7 ez 20%-t meghaladó hozampotenciált eredményez 468 nap időtávon, ami évesítve 15%-t jelent. A BEP 30-5.7=24.3$. A hozam %-t  BEP-re kiszámítva 5.7/24.3= 23.5% adódik; évesítve 17.6%-t eredményez.

A 30-as strike-t nem tartom a realitásoktól elrugaszkodottnak, hiszen az osztalékhozam 10 éves (történelmi?) maximumon van 7.34%-kal. Az átlagos osztalékhozam 5.73%, ami 36$ "fair" árat implikál. Számított céláram pedig 37 - 42$.

Amennyiben nem covered call stratégiát választjuk, cash secured put esetén a prémium a már fent említett 4.85$ . Amennyiben az árfolyam 30 felett zár, a teljes prémium megtartható és a részvényeket lejáratra lehívják. Ekkor a strike-ra számolt hozam 4.85/30=16%, évesítve  12% . BEP-re számolt hozam, ami szerintem a reális értékelés: BEP=30-4.85= 25.15; 4.85/BEP=19.3% évesítve: 14,5% (a fenti ábra nem a maximális hozampotenciállal számol, hanem a jelenlegi árfolyammal megegyező lejárati árfolyammal, ezért az eltérés).

Összevetve a cc 17.6%  és a put 14.5% évesített hozampotenciált a cc egyértelműen nyerő pozícióban van. Döntés előtt azonban érdemes végig gondolni az adózási következményeket. A fizetett osztalékból 15% azonnal levonásra kerül, míg az opciós prémiummal csak a lejárati adóévet követő beszámolóban kell elszámolni.

Implied dividend calculator

Adatfolyam (streamelés)

Ebben a posztban egy olyan eszközt adok kezedbe, melyet én nap mint nap használok és nagyban képes segíteni az elemzést, vagy meglévő portfólió értékelését.

Évek óta keresem - kisebb-nagyobb lelkesedéssel - online adatok Excelbe transzferálási és azok valósidejű feldolgozási lehetőségét. Egy ilyen megoldás rendkívüli módon leegyszerűsíti és felgyorsítja meglévő portfólió elemzését, illetve értékelését, valamint megkönnyíti watchlist-k készítését, stb.

1.) Először próbáltam weboldalakról leszedni adatokat. Ez a törekvésem csak részben volt sikeres, mert részben nem támogatták az adatexportot, részben pedig statikus, nem frissülő adatokkal szembesültem (újra el kellett indítani az Excel weblekérdezést)

2.) Google Táblázatok függvényei (googlefinance, importxml, importhtml) kínálnak webes lekérdezési lehetőséget. ez már jobban működött, de megvannak a korlátai. Nem szerkeszthető szabadon, nagy adatmennyiség esetén lefagy, az adatfrissítés frekvenciája alacsony és eléggé bizonytalan. Korábban Yahoo Finance szolgáltatott adatokat, de ezt 2017-ben leállították

3.) Egyedileg fejlesztett add-in segítségével lényegében bármilyen - webes - adatot le tudok hívni. Ennek hátránya, hogy statikus (nem frissül automatikusan), lassú (kb. 50 adat/perc lekérdezési sebesség), ami nagyobb adatigény esetén napokig eltartó lekérdezést eredményezett és egyes - előre definiálhatatlan - adatok lekérdezése visszautasításra kerül. Mindezekkel együtt ezt az eszközt már jól tudtam használni és máig is használom.

4.) Excel VIA (Valós Idejű Adatok, vagy RTD - Real Time Data) függvényének használata. A függvény létezése nem volt titok számomra, de használni nem tudtam (és most is csak hályog kovács módján). A valós idejű adatkiszolgáló helyi számítógépre telepítésének feladatát már nem tudtam megoldani. Időközben aztán kiderült, hogy ez talán még sem olyan ördöngösség. Elegendő az adatszolgáltató alkalmazást elindítani a számítógépen és nem szabad bezárni az adatlekérési időszak alatt, mert megszakad az adatfolyam. Persze ha bezárod, akkor sem történik katasztrófa. Újra kell indítani az egész mutatványt.

A jó hír az, hogy Interactive Brokers TWS és Thinkorswim (TOS) desktop alkalmazása egyaránt támogatja a streamelést. Én most TOS - Excel összekötést fogom bemutatni, mert ez igazán egyszerű, nem kíván semmilyen előképzettséget.

Sajnos ez a funkció nagyon gyengén (mondhatni sehogy) dokumentált TOS-nál, amely egyébként nagyon részletes funkció és működési leírással bír.

• Első lépésként le kell tölteni és telepíteni TOS desktop (demo) alkalmazását. Ha ez  már fut a gépeden, akkor nincs semmi teendőd ezzel kapcsolatosan. Arra vonatkozóan nem találtam információt, hogy a demo változat - ami késleltetett adatokat mutat - ugyanúgy teljes körű lekérdezési lehetőséget biztosít-e, mint az éles kereskedési platform. Feltételezem és remélem, hogy igen, mert korábbi tapasztalatom szerint az összes funkciója elérhető demoban is azzal a korlátozással, hogy késleltetett adatokat ad. Időben korlátlan demo regisztráción Opcióguru lépésről lépésre végigvezet.
• Ha a TOS fut a gépeden, az már fél siker. Indulás után az alábbi képernyőhöz hasonló fog megjelenni

A felső menüsorból a Marketwach-t kiválasztva jutunk a következő képernyőre.

A watchlist formátum és elnevezés (1)elkészítése után fogadókész a rendszer a portfólió,vagy a vizsgálandó sokaság fogadására. A ticker-ek beírhatók kézzel a "Symbol" oszlopba,vagy fájlból beimportálhatók (2). Több ilyen lista is készíthető ízlés szerint.

• Kétféle adattípus áll rendelkezésre. Lekérdezhetők a statikus és dinamikus adatok. A statikus adatok azok, melyek negyedévente egyszer változnak. Ezek nem streamelhetők, de érdemes a (fundamentumok) lekérdezését elvégezni nagy adattömeg esetén, mert azok nagyon gyorsan előállíthatók. Ha elkészült az adattáblázat, akkor az fájlba exportálható.                                      A dinamikus (streamelt) adatok választéka a "help on data export" menüpont alatt található. Egy részét ennek valószínűleg nem fogod érteni (némelyiküket én sem), de a szükségesek könnyedén beazonosíthatók.                                                                                                          A Marketwatch oldalon megjelenő táblázat fejlécére ("Symbol" sora) jobb egérgombbal kattintva felkínálja a rendszer a táblázat oszlopainak (lekérdezendő mezőinek) összeállítási lehetőségét. Az itt kiválogatott streamelhető adatokat kell a táblázatba foglalni. Az előre legyártott mezőkön túl van még 19 custom mező lehetőség, de ezt most ne tárgyaljuk.
  

Az itt kiválasztható adatok mindegyike streamelt. 

List of available fields:  (nem teljes, stock és opciós paraméterek is streamelhetők)

52HIGH

52LOW

CLOSE

DESCRIPTION

DIV

DIV_FREQ

EXCHANGE

EX_DIV_DATE

HIGH

HTB_ETB

IMPL_VOL

INTRINSIC

LAST

LOW

MARKET_CAP

NAME

NET_CHANGE

OPEN_INT

PE

PERCENT_CHANGE

PROB_OF_EXPIRING

PROB_OF_TOUCHING

PROB_OTM

PUT_CALL_RATIO

RHO

ROC

ROR

SHARES

STOCK_BETA

VOLUME

YIELD

Ha kiválasztottad a mezőket és feltöltötted a szimbólumokat, akkor a rekordok automatikusan kitöltődnek. Itt több ezer rekordról beszélünk, amit a tetszőleges számú mezővel felszorozva kapjuk a lekérdezett adatszámot. Nagy adatmennyiség esetén lehet, hogy néhány másodpercet várni kell, amíg letöltődik maradéktalanul minden. Később a frissítés már gördülékenyen zajlik.

Az előző képernyőn az export "To Microsoft Excel" menüpontot választva a vágólapra másolódik a lekérdezésed, melyet Excel táblázatba másolva elkészül az adatfolyam import. Ezután már elhagyható "Marketwatch", sőt akár törölhető is a Watchlist. A "VIA" függvény argumentumai cellahivatkozásokra mődisíthatók. Így igazán rugalmassá válik az alkalmazás.
Később ez lementhető, bezárható, újranyitás után ismételten elindul az adatfolyam.
Fontos betartani, hogy először mindig a TOS-t kell elindítani, az Excelt csak ezután,
A kapott adatok valós időben frissülnek, a feldolgozó képletek eredménye is aktualizálódik.
Excel alapbeállítása szerint 250ms az adatfrissítési frekvencia. Erre a gyakoriságra valójában nincs szükség és nagyobb adatállomány esetén nem is feltétlenül tud teljes körűen frissülni.
Ezért én átállítottam a frissítési gyakoriságot 10000ms-ra, azaz 10mp-re.
Ehhez az Excel beállításaiban ki kell jelölni a "Fejlesztő eszközök" fület az alábbiak szerint,

A Visual Basic ikonra kattintás után az Immediate ablakban lehet megváltoztatni a frissítési frekvenciát a következők beírásával:
Application.RTD.ThrottleInterval=10000 <ENTER>

Ezzel minden érdemleges információt átadtam. Sok sikert!

UPDATE 2020.10.11. Találtam egy rövid videóbemutatót. 

Belső Megtérülési Ráta

Befektetőként komoly feladat áll előttünk, ha befektetésünk évesített hozamát akarjuk kiszámolni akkor, ha az idők folyamán többször (jóllehet rendszertelenül és eltérő értékeket) befizetünk befektetési számlánkra, illetve kivonunk tőkét arról.

A 2010-ben bevezetett EHM (Egységesített HozamMutató) megfelelőeszköz a bankok számára a kötvények, változó kamatozású betétek várható hozamának kimutatására, melyből a befektető összehasonlíthatja a különféle ajánlatokat.
Mit tegyünk akkor, ha Önkéntes Nyugdíjpénztárunkban lévő befizetéseink tényleges évesített hozamát akarjuk megtudni? Vajon a Pénztár által közölt hozammérték megegyezik-e a miénkkel?
Mennyi a brókerszámlán lévő tőke hozama? Erre vonatkozóan a szolgáltatók egy része közöl adatot, de vajon a valós értékel látjuk-e a képernyőn villogni?

Excel és Google Sheets beépített függvénye segítségével egyszerűen megkapjuk a pontos választ, amennyiben bemenő adatként rendelkezésünkre áll a cash flow history.

Nem kell mást tennünk, mint két oszlopba rendezve megadni a cash flow irányát (számlára befizetés negatív előjelű) és dátumát. Az utolsó dátum legyen az aktuális (today() / ma() ), a cash flow oszlopba pedig a befektetési számla pillanatnyi értéke kerüljön.

=XIRR(B2:B7,C2:C7)angolul, vagy XBMR(B2:B7,C2:C7)magyar verzióban

Ezzel lehetővé válik a különböző befektetési formák és összegek eltérő időtávon mutatott teljesítményének összehasonlítása.

A legszebb az egészben, hogy végén aggregált adatsor adatsor képezhető az összes cashflow egy adatoszloppárba rendezésével. Így a teljes befektetési portfólió átlagos évesített hozama nyomon követhető .

REIT kiválasztás 3. rész

Folytatva a REIT kiválasztást, most egy portfóliót modellezek. Összeállítottam egy teszt portfóliót, melyet időnként majd átsúlyozok ill. átalakítok. Nagyon kíváncsi vagyok a portfólió teljesítményre egyrészt abszolút értelemben, másrészt a benchmarknak választott VNQ-hoz képest.

A kiválasztás igazi keményvonalas kvantitatív alapon történt. REIT esetén értékalapú befektetést viszonylag egyszerűen lehet eszközölni (amennyiben rendelkezésünkre állnak a szükséges adatok). Amennyiben NAV-hez és benchmark-hoz képest diszkonttal forog a REIT, akkor jó eséllyel felülteljesítő lesz a következő időszakban.
A felülteljesítés oka és forrása minden bizonnyal nem az FFO/AFFO növekedés, hanem az alul értékeltség kényszeríti emelkedésre az árfolyamot.

A kiválasztási kritériumok a következők voltak:

0 < diszkont  >0.3 

A NAV-hoz képest csak diszkonttal forgó REIT jöhet szóba. de túlzott mértékű leárazást is kerülöm. Az ilyen value trap veszélyes lehet.

0 < p/o FFO < 0.75

A payout mérték legyen kisebb 0.75-nél, ami az osztalék fenntarthatóságát erősíti.

Interest coverage > 1

Nem vagyok biztos ennek a kritériumnak relevanciájában, mert az GAAP eredményből indul ki, ami nem igazán játszik a REIT világban.

A szűrés eredményeként kapott 44 REIT-ből 10 db-t választottam ki, egyenlő súlyozással. A micro cap REIT-k automatikusan kizáródtak a szűrési feltételeknek köszönhetően.
Maradt a Small, Mid és Large cap. Igyekeztem mindegyik kategóriából azonos darabszámot beválogatni.
Az ágazatokon belül is úgy jártam el, hogy lehetőleg egyenletes legyen az eloszlás.
2019 november végi adatokkal számoltam, melyek az alábbi portfóliót eredményezték a szubjektivitás maximális kizárása mellett:

ágazat	kapitalizáció	ticker
Diversified REITs	Mid Cap	ESRT
Diversified REITs	Small Cap	AAT
Hotel & Resort REITs	Large Cap	HST
Hotel & Resort REITs	Small Cap	HT
Office REITs	Large Cap	VNO
Office REITs	Mid Cap	PGRE
Office REITs	Small Cap	CIO
Retail REITs	Large Cap	SPG
Retail REITs	Mid Cap	RPAI
Specialized REITs	Mid Cap	CUBE

Szándékaim szerint nemigen fogom átsúlyozni a porfóliót. Az átalakítások akkor történnek majd,  ha valamelyik elem P/NAV értéke hó végén eléri, vagy meghaladja az 1 értéket. Ekkor lecserélésre kerül a fenti szempontok szerinti válogatás után.

Automatikusan frissülő grafikonon ábrázolom a portfólió és VNQ hozamalakulását. A szimulált portfóliót 2019.11.29-i napvégi adatokkal indítottam.

Az induló portfólió átlagos osztalékhozama 4.6%, míg a benchmark VNQ 4.2%-t tud. A hozamok a grafikonok jelen állapotában nem osztalékkorrigáltak!
A portfólió hozamalakulása itt folyamatosan követhető lesz. Az adatok napi záróértékek, naponta egyszer frissülnek.


Hozamok tárgynappal bezárólag, napon belül frissülő:


A következő charton a korrekció mértékét ábrázoltam %-ban


A grafikonok elkészítéséhez használt táblázatok itt megtekinthetők.

REIT kiválasztás 2. rész

Készítettem korábban egy bejegyzést a REIT kiválasztásának egy lehetséges módjáról. Meghosszabbítva tartózkodásomat a lónak kvantitatív oldalán, ezúttal a nettó eszközértékre alapozott prémium/diszkont alapú értékelést veszem górcső alá.

Forrás: Internet

Irodalom egyhangú véleménye szerint a kapitalizáció/(nettó eszközérték) alapján számolt prémium/diszkont kiemelkedően megbízható mutató a REIT total return potenciáljának. Ezt eddig nem említettem, mert nem találtam strukturált adatforrást erre. A napokban viszont ráleltem Seeking Alpha-n Simon Bowler-re, aki havi rendszerességgel frissítve közöl adatokat REIT-ek ezen adatairól. A REIT eszközei(kis túlzással) gyakorlatilag kizárólagosan ingatlanaiból állnak. Ha ezek értékelésekor a piaci (és nem a könyv szerinti) értékre alapozunk, minden bizonnyal hasznos mutatókat tudunk képezni segítségével. Általánosan elfogadott a kapitalizáció/nettó eszközérték P/NAV = 1 szintet a REIT fair (piaci) értékeként kezelni.

Forrás: https://www.greenstreetadvisors.com/insights/avgpremnav

Fenti értékelés szerint a átlagosan 2.1% prémiummal forognak am eREIT-k. Jelenleg 8.5% szinten van a becslés, ami az átlagot kissé meghaladja. Ezen nemigen lehet csodálkozni a 2019-es REIT-rali után. A grafikon előállításának módszertanát nem ismerem, de gyanítom, hogy súlyozott átlag. Rendelkezésre álló adatok szerint ugyanis súlyozottan 14% prémium állapítható meg, ami elég jól közelíti a grafikon adatát (előző, talán novemberben észlelt lokális csúcsot, amikor az adatokat vételezhették) .

Innen nézve olyan REIT-t célszerű választani, ami kielégíti az egyéb szűrési feltételeket és < 2% prémiummal forog a vásárlás pillanatában.

Green Street Advisors elemzése szerint - melynek következtetéseit NAREIT oldalán megtaláljuk a kiválasztáskor P/NAV alapon 10%⁺ diszkonttal forgó REIT-ek  a következő 5 év során felülteljesítik a sokaságot, de a -10% - 3.6% szegmens sem teljesít érdemben rosszabbul. Ez összecseng a 2.1% átlag alatti prémium beállításával szűrési feltételként. 

Forrás: NAREIT

Fenti szerzőtől származó adatokat excelesítve és összemixelve a már meglévőkkel új szemszögből látjuk a REIT univerzumot (El kell fogadnunk, hogy ő "csak" 182 REIT adatát közli, a NAREIT 246-tal szemben)

REIT szektor szépen teljesített 2019-ben. A tőkenövekedés ugyan elmarad átlagában SPX-től, de a total return összességében nagyjából megegyezhet vele.

Forrás: saját elemzés

Találunk-e még olyan REIT-t, amely vonzó értékeltséggel érhető el?

Kezdve a látképpel megállapíthatjuk, hogy - az átlagot tekintve - jellemzően a micro cap. REIT-k forognak diszkonttal.

Forrás: saját elemzés

Ezzel szemben a már jól beágyazott, hosszú történelemmel rendelkező large cap cégek inkább prémiummal kereskedettek. Ez érthető, hiszen az új alakulatok még nem bírnak értékelhető múlttal, illetve nem keltették fel a népek figyelmét. Nem meglepően itt - a micro és small cap. között - vannak a legnagyobb lehetőségek és talán bukások is. Másrészről a REIT-k között kisebb arányú a csődesemény, mint a hagyományos vállalatoknál.

Amennyiben egy lépéssel tovább lépünk és ágazatonként vizsgáljuk az értékeltséget, látható, hogy bizony az átlag nagy szélsőségeket takar el.

Forrás: saját elemzés

Eszerint a leginkább felülértékelt cégeket az egészségügyi és industrial alágazatban találjuk. Tovább finomítva kiderül, hogy a leginkább felülértékelt az egészségügy small cap szektora.

Forrás: saját elemzés

Ha az egészségügyi REIT-kben mélyedünk el, akkor cégenként az alábbit láthatjuk.

Forrás: saját elemzés

Eszerint a mutató szerint a leginkább felülértékelt a small cap CHCT és a mid cap OHI, míg SNR diszkonttal forog.

Ha ezen mutató mellé felsorakoztatjuk a korábban bemutatott P/FFO, P/AFFO, p/o FFO és p/o AFFO, debt/EBITDA, árbevételi trend elemzési eszközöket, eléggé megbízható képet kapunk az éppen aktuális jelöltünkről, illetve a portfólió elemeiről.

Álljon itt még egy alágazat vizualizációja, a már-már elparentált retail.

Forrás: saját elemzés

Itt is micro cap kategória a leginkább lealázott, míg a large cap a retail-en belül is szépen teljesít.

A kategórián belül 3 large cég van O, SPG és REG. Érdekes módon a leginkább sztárolt SPG-nál látjuk a legnagyobb - 13% - diszkontot. Amennyiben a fenti megállapítás igaz, úgy szép jövő áll előtte. Annál is inkább, mert a korábbi kiválasztási módszer szerinti szűrőn is fennakadt SKT-vel együtt. Közben a szintén kiváló O erős felülértékeltséget mutat

Forrás: saját elemzés

Mid cap:

Forrás: saját elemzés

Small cap:

Ha másra nem, legalább egy újabb megerősítésre alkalmas a többi mutató mellett. Segít elkerülni a - bármennyire is jó REIT - túlárazott vásárlást.

Az adatbányászat iránt ellenállhatatlan vágyat érzők itt megtalálják a táblázatot.

Szegény ember Covered Call-ja

Előző bejegyzésben szó volt az opció lehívásáról (melyet én is elszenvedtem). Azon melegében, amint megkaptam a részvényeket, még hétfőn át is alakítottam a pozíciómat. Ennek motivációja pedig elsődlegesen adózási indíttatású volt.
Amikor lehívták az opciót, a kiíráskor kapott prémium profitként lett lekönyvelve. Ezzel szemben a 27-e strike és a prompt árfolyam közötti veszteség csak lebegő veszteségként volt nyilvántartva. Ha már a komplex pozíció pillanatnyilag inkább veszteséges, akkor mégiscsak jó lenne tax loss lehetőséggel élni.
Ezért aztán eladtam a kapott részvényeken, realizálva rajta kocsit kevesebb, mint -400$ veszteséget. Összevezetve a többszöri görgetés során kapott prémiumokkal, a mutatvány nyereséges, de az adóalap a fentiekkel csökkenthető.
Mivel nem kiábrándultságom okán zártam a pozíciót, csak realizálni akartam, új konstrukciót szerkesztettem az alábbiak szerint.

- nyitottamegy DITM (Deep In The Money) long call pozíciót decemberi lejáratra 20-as strike-on. Ez esetünkben nem azért DITM, mert fizikailag van távol az ATM (At Tha Money) pozíciótól, hanem mert lényegében 0 extrinxic value van az opcióban. Következésképpen úny viselkedik, mint a long stock két eltéréssel:
1.) Nem fizet osztalékot. Ez most nem probléma, mert lejáratig nem lesz ex div.
2.) A mavimális veszteség korlátozott, nem lehet több, mint a megfizetett prémium (365$ intrinsic + 10$ extrinsic value)). Amennyiben az árfolyam lejáratkor ugyanott tanyázik, mint pozíció nyitásakor, akkor az egész mutatvány 10$-ba kerül.
Mindaddig, míg az árfolyam a strike fölött tartózkodik, a pozíció ITM, tehát lejáratkor ez opció automatikusan lehívásra kerül. Lehívni lehet manuálisan is (ha van erre motiváció), de lejáratkor megteszi ezt a bróker külön instrukció nélkül.

Mint látható, a BEP 24$ körül van. A bejegyzés írásakor az árfolyam a szaggatott vonalnál tartózkodik, tehát ez a pozíció pillanatnyilag veszteséges.

Mivel lejárat után meg fogom tartani lehívás után a stock-ot és szeretnék addicionális jövedelemre szert tenni, a már korábbi 27-es strike-on kiírtam egy call opciót 2021 januári lejáratra.

Felfelé korlátos a hozam. A maximális hozamot 27-nél érem el, ami 27-BEP+kiírásért kapott prémium=37-24+1.3=4.3 ehhez jön még a negyedévente kapott osztalék (jelenleg 26c/részvény), miután lehívásra kerül az opció.


A két pozíciót összemixelve az alábbi chart-ot kapjuk 2019 decemberi lejáratra.

Szegény ember covered call-jának neveztem, mert hosszabb időre vásárolt DITM call opció (LEAP kicsiny extrinsic-kel) jóval kisebb tőkeigényű, mint a stock tartása, miközben lényegében azonos lefutású a diagram (osztalékfizetés és a fentebb említett maximális veszteség különbséggel). Az igaz,hogy az ezzel szemben kiírt short call opciónak lesz letéti igénye (szemben a stockra kiírt opcióval), a teljes pozíció még mindig alacsonyabb költségű lesz.