Forrás: Internet |
Az opció bonyolult jószág. Használatához nem szükséges, megértéséhez viszont elegendő az általános iskolai számtan és kitartás-türelem. Az opciókat rengeteg misztikum lengi körül, melyeket nem most fogok eloszlatni. Legyen elég annyi, hogy helyesen kezelve ez az eszközosztály semmivel nem kockázatosabb a részvény-befektetésnél, sőt...
Lehívni opciót a opció vevőjének van lehetősége. Korábban már írtam valahol, hogy erre nem túlságosan nagy a motiváció, de megtörténhet. A lejárati dátum előtt a lehívás esetleges, lejáratkor viszont kvázi kikényszerített, ha a prompt árfolyam a kötési árfolyam (ATM) alatt (PUT esetén), vagy fölötte (CALL esetén) van (ITM, az In The Money pozíció).
Az opció (most használt csoportosítás és értelmezés szerint) két részből áll
1.) Belső érték (Intrinsic)
2.) Külső érték (Extrinsic), vagy időérték
A kiírt opciók kifizetési grafikonja a következő:
SHOT PUT
- maximális hozam = kiíráskor kapott Prémium
- maximális veszteség = Strike - Prémium
- BEP = Strike-Prémium
- A pillanatnyi P/L görbe a lejárathoz közeledve rásimul a lejárati kifizetési grafikonra
- A jelenlegi részvényárfolyam és a pillanatnyi P/L görbe metszéspontja adja a pillanatnyi P/L-t, amelyet az opció azonnali visszavásárlása esetén realizálok.
A pillanatnyi P/L görbe és a lejárati grafikon közötti különbség az opció még hátralévő időértéke.
Egy ma kiírt SHORT CALL görbéi az alábbi Látható, hogy ebben az esetben a(z elméleti) maximális veszteség korlátlan (ez valóban csak elméleti, de jelentős, akár likvidációhoz vezető lehet valóságosan is). Ezért naked short call-t soha nem írok ki.
Ha viszont meglévő részvénnyel szemben írok ki call opciót (100db-ként 1-t), akkor a short puttal azonos kifizetést kapunk (szintetikus short put opció)
Vegyük észre, hogy SHORT PUT esetén a maximális veszteség kisebb, mint részvény birtoklása esetén.
A PUT opció lehívási lehetősége miatt csak olyan részvényre és kötési áron szabad kiírni opciót, amit - lehívás esetén - egyébként is örömmel birtokolnánk. Ezért ilyen célból jellemzően olyan value papírokat keresek,melyek masszív osztalékfizetők és méltánytalanul lezúzott árfolyamon forognak.
Opció lehívására akkor kell számítani, ha elveszíti extrinsic értékét. Ez lejárat közelben enyhén ITM árfolyam esetén, vagy távolabbi lejárat esetén mélyebben ITM részvényárfolyam esetén fordulhat elő.
Akkor jól jössz ki a lehívásból, ha van még extrinsic az opcióban. Ha elfogyott,akkor semleges lesza pozíció.
Azért nem kell félni a lehívástól, mert nem történik P/L szinten semmi, csak más eszköz kerül a birtokodba és a kitettség változik meg némileg.ennek oka, hogy a részvény birtoklása többe kerül, mint az opció kiírásának letéti követelménye.
Más szempontból azonban mégis megfontolandó a részvény megtartása év végéhez közeledve. A kiírt opció prémium értékével azonos mértékű profitot könyvel el a bróker a számlán, míg a kapott részvényeken lebegő veszteség van. Adózási fordulónap előtt jobb ezeket összevezetni Ezért nyilván nem sogáig leszek HRB birtokos.
Megjegyzés: Amennyiben úgy gondoljuk, hogy a stock szép jövő előtt áll és az árfolyamcsökkenés csak hangulati alapú, érdemes az eredeti strike szinten újabb időben távolabbi opciót kiírni, amibel a BEP-t lefelé tolhatjuk, vagy akár a stock-kal szemben kiírni call opciót. Ebben az esetben élvezzük a negyedévenkénti osztalékot és a call prémiumát. Olyan illúziónk azonban ne legyen, hogy a covered call kedvezőbb P/L-t generál, mint a short put, hoszen a put opció tartalmazza az osztalékot
rejtett formában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése