Remélem, hogy nem válik mániámmá a téma, de nem tudok elmenni szó nélkül Origó cikke mellett. Ugyanaz pepitában, mint előzőleg. Bedobnak a köztudatba egy halom adatot, amiből semmire sem tudsz következtetni további adatbányászat, illetve analízis nélkül.
Beteszik ezt a táblázatot:
ami áttekinthetetlen, nem mond semmit. Talán ilyesmivel többre jutnánk:
Nem állítom, hogy ez a bölcsek köve, de mégiscsak jobban mutatja az arányváltozásokat. A megszólt Likviditási alapok arányaiban csökkentek, még ha abszolút értékben nőttek is. Ez így rendben van.
A kötvényalapok eddigi növekedésével sincs nagy baj szerintem, most kell majd körülnézni más irányba.
Kapunk aztán ilyen táblákat még:
Ebből mit lehet leszűrni? Ha ott lenne mellette az évesített utolsó 6, 3, 2 és 1 havi hozam is, az már segítene kép kialakításában a tendenciákról.
A 3. MKB alapot pedig BAMOSZ adatbázsában még csak nem is találom.
Összességében csak megerősödött korábban kialakult véleményem, miszerint a kereskedelmi média a minél gyakoribb és minél szenzációhajhászabb cikkek megjelentetésében érdekelt, abból a célból, hogy a kattintások számát maximalizálják és hirdetőiknek minél többet számlázhassanak. Tényleg szükséges a szenzáció, mert olvasóként/hírfogyasztóként megemelkedett az észlelési küszöbünk.
Ennek eredményeként viszont sekélyesebbek a publikációk.
Így aztán nem árt nagyon erősen kritikus szűrőn keresztül szemlélni azokat, továbbgondolva és következtetéseket józan eszünk felhasználásával leszűrve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése