2014. július 16., szerda

Befektetési alapok értékelése

Update a bejegyzés végén.

A közelmúltban úton-útfélen találkozhattunk írásokkal a hazai befektetési alapokról. Miután én is tartok portfóliómban ezekből kíváncsivá váltam, hogy vajon hol helyezkednek el az én alapjaim ebben az univerzumban.
Így aztán letöltöttem BAMOSZ-ról az adatokat és a következőkkel szembesültem.

- Jelenleg 639 nyilvános aktív alap van az adatbázisban,
- Ebből                 521 db / 82% nyíltvégű                   118 db / 18% zártvégű
- A nyíltvégűekből  82 db / 16% , míg a zártvégűekből 102 db / 86% tőkevédett

   ______________________________________________________________________________

Vizsgálatomat azokra az alapokra szűkítem, melyek legalább egy éve a piacon vannak, tehát rendelkezésre áll egyéves hozamadat.

- 529 ilyen alap van, a teljes alapmennyiség 83%-a
- Ebből                 450 db / 85% nyíltvégű                   79 db / 15% zártvégű
- A nyíltvégűekből  74 db / 16% , míg a zártvégűekből 72 db / 91% tőkevédett
A vizsgált 529 alap hozameloszlása az alábbiak szerint alakul:

 Az alapok hozameloszlása egy torzult normális eloszlás, ami a pozitív tartomány irányába tolódik el. A középérték 0-3,5% között tanyázik.

A nyíltvégűekre lekérve kapjuk:

Struktúrájában azonos az előzővel, ami nem csodálatos, hiszen mennyiségileg a nyíltvégűek dominálnak.
Hozammegoszlás:
Hozam<0%               59 db    13%
0<hozam<3,5%       113 db    25%
3,5%<hozam<10% 153 db    34%
 hozam>10%           125 db    28%
összesen                  450 db

Lássuk a zártvégűeket, melyek dominánsan tőkevédett alapok. Hogyan teljesítenek a tőkevédett alapok a sokasággal összevetve?

A hisztogram felbontása eléggé durva, ezért:
Hozam:
<0                            7 alap  10%
0<hozam<3,5%        3 alap    4%
3,3%<hozam<10% 43 alap  60%
Hozam>10%           19 alap  26%
 Összesen                72 alap

Ezek alapján a tőkevédett alapoknak nincs szégyenkeznivalójuk, hiszen 60%-uk 3,5-10% hozamtartományba esik, míg a nyíltvégűekből csak 34% van ugyanitt.

Összességében azt mondanám, hogy a zártvégű tőkevédett alapok nem feltétlenül alulteljesítők a teljes mintamennyiséggel összevetve.
Ezt visszaigazolja az én portfólióm is, ami természetesen nem reprezentatív az alapokat tekintve.

Update 2014.07.16. 12:00
Máris kiegészítésre szorul fenti bejegyzésem. Ha az alapokat más szempont, mégpedig a befektetési politika alapján soroljuk be, akkor az egyes (nagyobb sokaságú) szegmensek a következőképpen néznek ki:
A hozam százalékok és az egyes hozamtartományba eső alapok száma leolvasható a hisztogramról
Abszolút hozamú: 77 db


Egyéb pénzpiaci és likviditási:  62 db


Hosszú kötvény: 28 db


Rövid kötvény 28 db


Részvény: 144 db


Kiegyensúlyozott: 33 db


2014. július 12., szombat

Nyersolaj spekuláció

Számos lehetőség van nyersolaj árváltozására spekulálni a határidős kontraktusoktól, opción és certifikátokon keresztül az ETF-ig, ami lehet direkt, tőkeáttételes, long, short, stb.
Ezúttal USO-t - ami a United States Oil Fund rövidítése -  vizsgáltam. WTI, az amerikai könnyűolaj árát követi határidős indexeken és egyéb deriváltakon keresztül. Tisztában kell lenni, hogy ennek a terméknek nincs prompt ára, nincs azonnali kereskedés benne, nem is lehet.
Az alap leírása megtalálható például itt is.
Nagyon fontos az éves költségterhelés, ami esetünkben elfogadható 0,45%.
Fontos még a kereskedési költségek részét képező bid-ask spread, amely 0,01 USD, azaz 1 cent. Ez köszönhető a tartósan magas kereskedési volumennek.

Összevetettem az alap teljesítményét WTI 30 napos rolling future árával. Látni kívántam, hogy a management mennyire tudja lekövetni azt. Nos az eredmény azt mutatja, hogy rövid-közép kb. 1 éves távon szépen együtt futnak a görbék, de hosszútávon jelentős elmaradása van USO-nak.


                                                        1. ábra


                                                          2. ábra
Így aztán azt gondolom, hogy éven belül érdemes spekulálni ezzel az eszközzel. ez nem jelent komolyabb megkötést, hiszen inkább az 1-2 hónapos időtáv mérvadó.

Érdekes, hogy egy éves időtávon USO még megelőzi a mögöttes terméket, míg 5 évesen már igen jelentős az elmaradása. Ennek oka nem elsősorban a kereskedés költségeiben keresendő, hanem a napi gyakoriságú újrasúlyozás folyamatos költségterhelést jelent. Hozhat az élet fordított helyzetet is, mint azt az egy éves időtávon látjuk. Az elmaradás-előrefutás a határidős kontraktusok viszonyában keresendő. USO a két legközelebbi lejáratot tartja úgy, hogy folyamatosan 1 hónapos rolling future szintetikus pozíciója legyen. Itt jön a képbe a contango-backwardation fogalom.
- Abban az esetben, ha a népek úgy vélik, hogy a távolabbi lejáratra az olajár emelkedni fog, akkor annak ára magasabb a fronthónapinál. Ez mondjuk relatíve alacsony árszintnél áll elő. Ez a contango. Ilyenkor újrasúlyozás esetén eladják az olcsóbb fronthavi kontraktust, majd vesznek ugyanannyit drágábban a következő lejáratra. Minél alacsonyabb az ár, annál mélyebb a contango, annál drágább az újrasúlyozás.
- Fordított helyzetben a legközelebbi lejárat a drágább. Most is ez a helyzet, amikor viszonylag magas az árszint, vagy szezonalitás és egyéb okok miatt árcsökkenésre számítanak. De előfordulhat hirtelen piaci turbulencia esetén, amikor a határidős piacon operáló közösség úgy véli, hogy a későbbi időpontra már megnyugvás valószínűsíthető.ez a backwardation. Amennyiben tartósan (stabilan) magas az ár, a backwardation felfelé tolja USO árfolyamát.

Hogyan lehet ezt kihasználni? Magas olajár esetén a backwardation miatt újrasúlyozáskor növekszik USO árfolyama, alacsony árfolyamnál contango erodálja azt. Az viszont nem lenne bölcs spekuláció, magas árfolyamnál még long pozíció felvétele. Végülis nem véletlen, hogy a későbbi lejáratra alacsonyabb a kötési ár. Én nem látok kockázatmentes (arbitrázs) lehetőséget a contango-backwardation kiszivattyúzására.
Ezért inkább lássuk USO árfolyamalakulását! Commodity-ről beszélve nem fordulhat elő az, hogy az árfolyama bármikor is 0 lesz, másrészről az egekbe emelkedésre sem kell számítani. Jelentős szereppel bír a szezonalitás, átmenetileg a politikai-kitermelési turbulenciák stb. Összességében nézve viszont a kereslet-kínálat jól definiálható keretek között meghatározza az árfolyamoszcillációt. És ez a sarokpontja jelen gondolatmenetemnek: az árfolyamoszcilláció.

Amennyiben meg tudunk határozni sávhatárokat, akkor az ott felvett kontrariánus pozíció jó hozamesélyű lesz. Hol vannak a sávszélek?
Itt jön a képbe a szórás. Normális eloszlás esetén +/-1 SD sávban tartózkodik az árfolyam az esetek 68,2%-ban (milen érdekes, fogy ez megegyezik az egyik fibo szinttel), míg +/-2 SD sávban már 95,4%-ban

                                                                               3. ábra

Ha módusz értékét többé-kevésbé stabilan tudjuk tartani, akkor a
-2SD<long belépési szint/short zárás<-1SD, valamint
+2SD>short belépési szint/long zárás>+1SD sávok kijelölik nekünk a be-kilépési sávokat.

Rávetítve a fentieket jelen állapotra a következőket láthajuk:


                                                                    4. ábra

Nos, ezt nem mondanám tökéletesen normális eloszlásnak, de kössünk kompromisszumot és haladjunk tovább!
Az árfolyam most itt helyezkedik el:

                                                                           5. ábra

Az átlagot a középső hosszú pontvonal, míg a +/-1 SD és +/-2 SD szinteket rendre a rövidülő vonalak mutatják. A egyetlen árva pont az éppen aktuális USO árfolyamot reprezentálja.

A 4. és 5. ábra interaktív és online frissülő. Folyamatosan az éppen aktuális értékeket mutatják (kb. 20 perces késéssel).

Ha megvizsgáljuk 4. és 5. ábrát, látható, hogy a torzult eloszlás ellenére, a +/-2 SD szépen lefedi a minta értéktartományát.

Rátérve USO chartra látható, hogy a fentebb említett shortpozíció felvételi szint környékről - ami jelen állapot szerint 38,11-39,74 - az árfolyam feltételezésünk szerint alakul.

                                                                        6. ábra

A 39,5 szintről 37,16-ig 20 nap alatt jutott el. Ez 5,9%, ami évesítve 12*5,9=70,8%
Ha a fentebb leírtakat követjük, jelenleg szó nincs pozíciózárásról, majd ha elhagyja az árfolyam a -1 SD szintet lehet részzárásokkal próbálkozni. Aktuális adatok szerint a minimális célárfolyam<34,85, ami további 5,8%.

Kicsit távolabbra tekintve 3 éves időtávon az alábbit látjuk:

                                                                    7. ábra

A nagyobb időtáv miatt nyilván valamivel szélesebb a szórás csatorna.
Ezek alapján long pozíció felvétele (miután a shortról már lecsúsztunk) 34,0 alatt célszerű, majd további árfolyamcsökkenés esetén 32,0 alatt egy második pakk vásárlása.
Money managementet egyszerűre venném. Három egyenlő részre osztott tőke, melyből 1/3-al első pakk vétele, majd 2/3-al a második hullámban.
Pozíció zárást is két hullámban gondolnám megtervezni a nyitás analógiájára.
Hozampotenciál long spekuláció esetén:
(38,11-34,85)/34,85=9,4%  < hozam < (39,74-33,22)/33,22=19,6%