Alapválasztás

Sokszor felmerült már (itt is) az alapválasztás dilemmája. Bizonyos értéket meghaladva ezt tetézi a diverzifikáció problémája is. Ha ugyanis meglevő alapunk mellé olyat választunk, amely erősen konvergál vele (még rezsimváltás esetén is), akkor nem csökkentettük a portfólió kockázatát. (Hatékony) Portfólió összeállításához kisbefektetőként eléggé szegényes eszköztár áll rendelkezésünkre.

-          Megvesszük, amit a bankfiókban ajánlanak. Ezzel segítjük az ügyintéző értékesítési kvótájának elérését, de egyáltalán nem biztos, hogy közelebb kerülünk célunkhoz.
-          Találomra választunk az elmúlt időszak hozamainak figyelembevételével. Majdnem biztos, hogy csalódás ér.

-     -    Kicsit talán jobb, ha fórumokon, az olvtársak által már kipróbált alapok közül választunk.-           

-    Megalapozottabban választunk, ha felállítunk egy sharpe-hozam változókkal determinált kockázati mátrixot. A sharpe-ról olvashatunk jonas1-től pl. itt is. Az alábbi diagram BAMOSZ-on levő alapok adataival készült. Annyi korlátozással, hogy az alapok adatait 06.22-n töltöttem le.
A piros pontok által reprezentált alapok a dombay63 által követett alapok.

 Ha ezzel megvagyunk, akkor következhet a korrelációs mátrix elkészítése. Ezt elég megcsinálni a fentiek alapján kiválasztott alapokra, vagy a preferált alapkategóriá(k)ra.

       A sharpe-hozam diagramból kiválasztott alapok közül azokból célszerű összeállítani a portfóliót, amelyek nem, vagy csak gyengén korrelálnak egymással.  

       A korrelációs mártixot éves adatokból készítettem, miután a befektetési alap vásárlásának időtávjához ez illeszkedik. Érdemes lehet visszaellenőrizni az utolsó havi adatokból számított korrelációt is.

      A fenti mátrixba csak OTP nyíltvégű A sorozatú papírjait vettem fel. Ebből is látszik, hogy BAMOSZ adatbázisára támaszkodó teljeskörű táblázat igen terjedelmes és nehezen áttekinthető. Ezért is érdemes az első diagram alapján kiválasztott alapokra szűkíteni a vizsgálatot.

      Ezek után már könnyen megtalálhatók azok az alapok, melyek elfogadható sharpe értékkel és hozammal rendelkeznek, de nem, vagy csak kissé korrelálnak egymással. Kételemű portfólióig ez egyszerű is. Ha bővíteni akarjuk a választékot, akkor olyan alapot jó választani, amely a meglevők egyikével sem korrelál erősen. Az alapszám növekedésével ez egyre nehezebben valósítható meg.

      Ha van pl. egy létező portfóliónk, amely áll:

         OTP Supra

         OTP Abszolút Hozam

         OTP Prémium Származtatott

         OTP Török

         OTP Orosz alapokból, akkor portfólió bővítéskor mit tegyünk?

      Rápillantva a korrelációs mátrixra látjuk, hogy Supra az Abszolut Hozammal és a Prémiummal rendre 0,95 és 0,82 , míg Orosszal és Törökkel -0.37 és -0,09 szinten korrelál. Az Orosz és Török mutató értéke pedig 0,29 , ami nem jelent erős korrelációt.

      Ezek után bővítés esetén a Supra-Abszolút-Prémium hármasból célszerű egyet kiválasztani a hozam-sharpe diagram alapján, majd a kevéssé korrelálóak közül a jobb hozamkilátással rendelkezőt választani. Van itta azért még lehetőség eddig nem említett alapokkal bővíteni a portfóliót, mint pl. Föld Kincsei, Eurogól, EMDA, stb., ha a hozam-szóráskilátások elfogadhatóak.

  

      Ezek a - nekünk, mint kisbefektetőnek is elérhető - eszközök erősen támogatják a tudatos alapkiválasztást.

      A korrelációs mátrixot feltettem letölthető excel formában kis használati útmutatóval: Korrelációs mátrix