Legjobb bankbetét jelenleg 5 évre TBSZ-n lekötve további kiegészítő feltételek teljesítésével is csak 4,42% THM-t tud. Az 1 éves KKJ 3,50% kamatot ad. Az Államkincstár slágerterméke a PMÁK is kifulladt.
Jelen helyzetben már reálisnak tűnik a korában vásárolt PMÁK eladása az AKK által felszámított 2% költség beáldozásával is a kisebbik rossz, az új BMÁK-ra cserélése érdekében. Kedvezőbbnek látszik a jelenleg rendelkezésre álló BMÁK választékból a 2020/N a hosszabb futamidő ellenére is. A 2018/N lejáratakor kiszállva a hosszabbikból még mindig jobb hozamot lehet realizálni.
Nem gondolnám, hogy a fenti stratégia feltétlenül helyesnek bizonyul hosszabb távon. A BMÁK kamatát meghatározó előretekintő állampapírhozamok és a PMÁK kamatához kötődő visszatekintő KSH inflációs adatokból fakadó kockázat elemésztheti a most remélt hozamkülönbséget. Ha ez nem is történik meg, akkor is csak a kisebb rossznak tartom a PMÁK-BMÁK váltást. Persze, ha az állampapír univerzumból csak ezekre az eszközökre fókuszálunk, helyes lehet ez a megközelítés. Ha viszont szélesítjük a horizontot,
nem tartom indokoltnak a most gyengébben teljesítő PMÁK eladását. Állampapír másodpiaci hozamnövekedés esetén pedig a BMÁK-ból - ismételt hozamveszteséggel - történő kiszállásra érezhetünk ösztönzést.
A jelenleg forgalomban levő államkötvények másodpiacán - megfelelően türelmes hozzáállással - kitűnő lehetőségeket lehet elcsípni. A 2028/A jelű, még 15 év hátralevő futamidejű papír hozamváltozását kihasználva szép eredmények érhetők el.
A fenti ábrán a kék vonal mutatja a hazai 15 éves államkötvény hozamváltozását abszolút és relatív értelemben. Jól láthatjuk, hogy a piaci turbulenciák váltják ki a hozamemelkedést, szemben a piros vonallal leírt USA 10 éves államkötvény hozammal. Amerikában ésszerű fejlemény a hozamcsökkenés, hiszen gyengébben teljesítő részvénypiacok esetén a tőke inkább a defenzív eszközökbe vonul, ami a kereslet-kínálati viszonyok megváltozása következtében hozamcsökkenést eredményez. A feltörekvő piacokon - így nálunk is - a részvénypiaci pánik állampapír-hozamemelkedéssel párosul, hiszen a befektetők ebből is elviszik a pénzt biztonságosabb eszközökbe. Így aztán viszonylag jó inverz korreláció állapítható meg a fejlett piaci részvényindexek és a hazai hosszú államkötvények hozama között.
Ha rápillantunk S&P500 grafikonára és összevetjük a hazai államkötvények másodpiaci hozamának változásával, feltűnik, hogy a 2011-es jóval kisebb korrekció majdnem ugyanakkora hozamemelkedéssel társult nálunk a hozamgörbe hosszú oldalán.
A rövid lejáratú papírokkal nem érdemes foglalkozni jelen vizsgálódásunk folyamán, ugyanis azok hozama az MNB alapkamatához horgonyzott, mozgásuk nem autonóm.
A fentiekből én arra következtetésre jutok, hogy hozamemelkedés esetén érdemes kiszállni PMÁK-ból - de BMÁK-ból is! - és át kell ülni hosszú államkötvénybe.
Hogy mi van akkor, ha tovább emelkedik a hozam? Legyünk tisztában azzal, hogy nincs ingyen ebéd. A többlet hozamért be kell vállalni a többlet kockázatot. Ezzel együtt, ha a jelenlegi PMÁK/BMÁK kamatszintnél érdemben nagyobb hozammal tudjuk beszerezni 2028/A-t, az azt jelenti, hogy legrosszabb scenario-ként lejáratig megtartva a vásárláskor "befagyasztott" hozamot érjük el. Azt azért tudjuk, hogy 10%-fölötti hozammal nem szeret egyetlen hitelfelvevő sem finanszírozni.
Ezért aztán piaci pánik során kialakuló 10% körüli hozamspike-ot kihasználva jó eséllyel egészen kiváló beszállási pontot csíphetünk el.
A jelen posztot kiváltó bevezetőben írt apropó mellett aktualitást ad az írásnak, hogy a fejlett piacok április eleje óta egyre gyorsuló tőkekivonást szenvednek el.
Ez még nálunk nem párosult hozamemelkedéssel, de a folyamat kiteljesedése esetén előbb-utóbb megtalálnak bennünket is a többi feltörekvővel együtt.
Armageddonra nem számítok (az viszonylag ritkán szokott bekövetkezni), de én mindenesetre szárazon tartom a puskaport.
