Érdemes-e tőke- (és hozam-)garantált/védett alapot venni?
Elsőként tudomásul kell venni azt a mindent felülíró szabályt, hogy a befektetett tőkéd védelme a kockázatos hozamreményekkel szemben elsődlegességet élvez.
Első ránézésre ezt a feltételt kielégítik ezek az alapok, de a tőke jelenértékének csak akkor felel meg a jövőbeli nominális érték, ha az inflációt is hozzákombináljuk.
Erre jó lehet a bankbetét, itt viszont a többlethozamnak még a reménye sem áll fenn.
A kibocsátók megpróbálnak kábítani marketingszövegeikkel, de sokszor már a leírásból is kitetszik a többlethozam elérésének valószínűtlensége.
Itt írnak az ilyen alapokról:
- Kiszámoló
- BWM
Én most itt mégis amellett fogok érvelni, hogy bizony megfelelő ídőzítéssel ezeknek az eszközöknek helye lehet a portfóliódban.
A pontosság kedvéért: Itt most csak a zárt végű, határozott futamidejű alapokról beszélek. A nyílt végűeket a kibocsátó árjegyzése mellett - ami biztosítja, hogy ne legyen arbitrázslehetőséged - bármikor meglehet vásárolni a kibocsátótól.
Ezeket az alapokat indulásuk után bevezetik a BÉT-re, ahol igen gyenge likviditással forognak.
Hasonlóan a
kötvényekhez, ezek árfolyamát is meghatározza a mindenkori elvárt kamat/hozamszint. Így aztán jellemzően a kibocsátáskor meghatározott címletérték alatt lehet hozzájutni. Az alacsony likviditás következtében, alkalmasint csábító hozamfelárat lehet elérni. Csak úgy érdemes ilyen vásárlásokat eszközölni, hogy a lejáratkori garantált árfolyam biztosítsa az elfogadható hozamot, ha nem lesz többlethozam. Az opcionálisan realizálódó hab a tortán pedig a többlethozam lehetősége.Erre nem lehet alapozni, mert nagyon bizonytalan. Ezzel együtt időnként bejön és az tovább hizlalja a tőkédet. Ezért (is) érdemes diverzifikálni ezen eszközosztályon belül is.
Ezen kívül tudomásul kell venni, hogy nagy valószínűséggel tartani kell lejáratig a papírt. Ennek két oka is van:
- Így éred el az elvárt hozamszintet és a többlethozam lehetősége ekkor áll fenn
- Egyszer fizeted meg a brókerköltséget, hiszen lejáratkor az már nem játszik.
Én úgy járok el, hogy meghatározom, tőkém mekkora részét teszem ilyen papírokba. Ez egyébként nem bonyolult. Elég ezt hozzávetőlegesen kiszámítani. A lényeg az, hogy lejáratra ennek a minimális hozama elérje kezdeti tőkém nominális értékét. Erre jön aztán a többlethozam és a másik (kockázatos eszközökbe fektető) tőkerész hozama, vagy maradék hányada.
Így aztán megvédem a tőkémet és biztosítok mellé egy garantált hozamot, ami felfelé nyitott, ezen kívül a kockázatos rész megfelelő környezet esetén többlet hozamhoz juttat.
Ez kísértetiesen hasonlít a tőkevédett alapokra (sőt az is), viszont van neki egy bizonyos rugalmassága.
Néhány példa 2012. aug. 24.:
Jelenleg portfólióm részét képezik a bő egy éve vásárolt alábbi papírok
Félkövérrel jelölve, hogy jelen állapot szerint melyik verzió nyerő. Triplafix alapok már fizettek 4% ill. 5%-t tavaly év vége felé, így aztán kicsit félrevezető az összehasonlítás. Ha a lejáratkori egy jegyre jutó netto eszközérték nagyobb lesz mint 10.400 ill.10.500 Ft, akkor többlethozamot kapok.
- Kalkulált minimális, még elfogadott vásárláskor bebiztosított hozam
- Többlethozam
Végső konklúzióm, hogy jegyzéskor semmiképpen sem, tőzsdére bevezetés után akkor, ha megfelelő hozamot tudsz elérni.
A tőke fennmaradó része ezután pedig tetszőleges kockázatos eszközbe fektethető (persze prudensen!).
Ez is egyfajta money management.