A tőkevédett alapokról

Érdemes-e tőke- (és hozam-)garantált/védett alapot venni?

Elsőként tudomásul kell venni azt a mindent felülíró szabályt, hogy a befektetett tőkéd védelme a kockázatos hozamreményekkel szemben elsődlegességet élvez.
Első ránézésre ezt a feltételt kielégítik ezek az alapok, de a tőke jelenértékének csak akkor felel meg a jövőbeli nominális érték, ha az inflációt is hozzákombináljuk.
Erre jó lehet a bankbetét, itt viszont a többlethozamnak még a reménye sem áll fenn.

A kibocsátók megpróbálnak kábítani marketingszövegeikkel, de sokszor már a leírásból is kitetszik a többlethozam elérésének valószínűtlensége.
Itt írnak az ilyen alapokról:

1. Kiszámoló
2. BWM

 Én most itt mégis amellett fogok érvelni, hogy bizony megfelelő ídőzítéssel ezeknek az eszközöknek helye lehet a portfóliódban.
A pontosság kedvéért: Itt most csak a zárt végű, határozott futamidejű alapokról beszélek. A nyílt végűeket a kibocsátó árjegyzése mellett - ami biztosítja, hogy ne legyen arbitrázslehetőséged -  bármikor meglehet vásárolni a kibocsátótól.
Ezeket az alapokat indulásuk után bevezetik a BÉT-re, ahol igen gyenge likviditással forognak.
Hasonlóan a kötvényekhez, ezek árfolyamát is meghatározza a mindenkori elvárt kamat/hozamszint. Így aztán jellemzően a kibocsátáskor meghatározott címletérték alatt lehet hozzájutni. Az alacsony likviditás következtében, alkalmasint csábító hozamfelárat lehet elérni. Csak úgy érdemes ilyen vásárlásokat eszközölni, hogy a lejáratkori garantált árfolyam biztosítsa az elfogadható hozamot, ha nem lesz többlethozam. Az opcionálisan realizálódó hab a tortán pedig a többlethozam lehetősége.Erre nem lehet alapozni, mert nagyon bizonytalan. Ezzel együtt időnként bejön és az tovább hizlalja a tőkédet. Ezért (is) érdemes diverzifikálni ezen eszközosztályon belül is.
Ezen kívül tudomásul kell venni, hogy nagy valószínűséggel tartani kell lejáratig a papírt. Ennek két oka is van:

1. Így éred el az elvárt hozamszintet és a többlethozam lehetősége ekkor áll fenn
2. Egyszer fizeted meg a brókerköltséget, hiszen lejáratkor az már nem játszik.

Én úgy járok el, hogy meghatározom, tőkém mekkora részét teszem ilyen papírokba. Ez egyébként nem bonyolult. Elég ezt hozzávetőlegesen kiszámítani. A lényeg az, hogy lejáratra ennek a minimális hozama elérje kezdeti tőkém nominális értékét. Erre jön aztán a többlethozam és a másik (kockázatos eszközökbe fektető) tőkerész hozama, vagy maradék hányada.
Így aztán megvédem a tőkémet és biztosítok mellé egy garantált hozamot, ami felfelé nyitott, ezen kívül a kockázatos rész megfelelő környezet esetén többlet hozamhoz juttat.
Ez kísértetiesen hasonlít a tőkevédett alapokra (sőt az is), viszont van neki egy bizonyos rugalmassága.

Néhány példa 2012. aug. 24.:
Jelenleg portfólióm részét képezik a bő egy éve vásárolt alábbi papírok
Félkövérrel  jelölve, hogy jelen állapot szerint melyik verzió nyerő. Triplafix alapok már fizettek 4% ill. 5%-t tavaly év vége felé, így aztán kicsit félrevezető az összehasonlítás. Ha a lejáratkori egy jegyre jutó netto eszközérték nagyobb lesz mint 10.400 ill.10.500 Ft, akkor többlethozamot kapok.

1. Kalkulált minimális, még elfogadott vásárláskor bebiztosított hozam
2. Többlethozam

Végső konklúzióm, hogy jegyzéskor semmiképpen sem, tőzsdére bevezetés után akkor, ha megfelelő hozamot tudsz elérni.

A tőke fennmaradó része ezután pedig tetszőleges kockázatos eszközbe fektethető (persze prudensen!).

Ez is egyfajta money management.