2014. március 9., vasárnap

Részvénypiaci fejlemények

Az elmúlt időszakban napról napra újabb csúcsokat látunk S&P500-ban, az optimizmus töretlen(nek tűmik). Talán azért érdemes a grafikon mögé nézni és végiggondolni a várható valószínűségeket. Egy rövid hozzászólásomban jeleztem az óvatosság szükségességét itt, de most nézzük meg ennek indokoltságát kicsit alaposabban a pénteki nap ismeretében.
Az ukrán-orosz feszültség kiéleződése ösztönzött először arra, hogy portfólióm volatilitás növekedésére igen érzékeny részét fedezzem. Nos ez meg is történt a feszültség (átmeneti) csökkenésekor 03.4-n. De mi is történt a piacokon? SnP csinált nekünk 03-03n egy hanging man - szerű gyertyát.



Ez a kötvénypiacon nemigen okozott turbulenciát, ugyanis a teljes hozamgörbe lényegében változatlan maradt


Ha viszont megnézzük a hét további fejleményeit, akkor láthatjuk, hogy a részvénypiaci emelkedés ellenére a kötvényhozamok növekedésnek indultak és a hozamgörbe meredeksége is megnőtt.
Ezt a fentiek miatt nem a (remélhetőleg hamarosan konszolidálódó) ukrán válság hatásának gondolom, hanem strukturális fejleménynek tartom.
Pénteken hasonlóan a fentebb hivatkozott hozzászólásomban írtakhoz VIX ismét csökkent, de a határidős kontraktusainak árfolyama emelkedett annak ellenére, hogy S&P új ATH értéket ért el. Ennek tükrében azért különös, hogy VIX a csökkenés ellenére is a 14 érték körül tanyázik. Az opciós piac óvatossága felébredt a nagy optimizmus közepette. Az említett, határidős kontraktusok körüli fejlemény is erre utal.



A kötvényhozamok alakulása 03.03 után:


Ennek megfelelően a hosszú kötvények árfolyama erős csökkenést mutat

Ez bizony nem feltétlenül kizárólag a pénteki munkaerőpiaci adatoknak köszönhetően alakul így, trendszerűnek látom.

Így aztán továbbra is indokoltnak látom az óvatosságot a portfólio érzékeny elemei körül. 

2013. november 17., vasárnap

Lakossági megtakarítások reloaded

Remélem, hogy nem válik mániámmá a téma, de nem tudok elmenni szó nélkül Origó cikke mellett. Ugyanaz pepitában, mint előzőleg. Bedobnak a köztudatba egy halom adatot, amiből semmire sem tudsz következtetni további adatbányászat, illetve analízis nélkül.
Beteszik ezt a táblázatot:
ami áttekinthetetlen, nem mond semmit. Talán ilyesmivel többre jutnánk:

Nem állítom, hogy ez a bölcsek köve, de mégiscsak jobban mutatja az arányváltozásokat. A megszólt Likviditási alapok arányaiban csökkentek, még ha abszolút értékben nőttek is. Ez így rendben van.

A kötvényalapok eddigi növekedésével sincs nagy baj szerintem, most kell majd körülnézni más irányba.

Kapunk aztán ilyen táblákat még:

Ebből mit lehet leszűrni? Ha ott lenne mellette az évesített utolsó 6, 3, 2 és 1 havi hozam is, az már segítene kép kialakításában a tendenciákról.
A 3. MKB alapot pedig BAMOSZ adatbázsában még csak nem is találom.

Összességében csak megerősödött korábban kialakult véleményem, miszerint a kereskedelmi média a minél gyakoribb és minél szenzációhajhászabb cikkek megjelentetésében érdekelt, abból a célból, hogy a kattintások számát maximalizálják és hirdetőiknek minél többet számlázhassanak. Tényleg szükséges a szenzáció, mert olvasóként/hírfogyasztóként megemelkedett az észlelési küszöbünk.
Ennek eredményeként viszont sekélyesebbek a publikációk.
Így aztán nem árt nagyon erősen kritikus szűrőn keresztül szemlélni azokat, továbbgondolva és következtetéseket józan eszünk felhasználásával leszűrve.


2013. november 16., szombat

Lakossági megtakarítások

Vakmajom blogján olvasom KSH friss adatát a lakossági megtakarítások alakulásáról. Eszerint és nyilván sok interpretáció szerint akár győzelmi jelentést is ki lehetne adni. Részletek itt.
Tovább elemezve a szegényes inputot, Pareto segítségével némi fogalmunk lehet a megoszlásról. A Pareto elvről itt részletesebben.




Jól mutatja az oszlopdiagram, hogy a legfelső társadalmi réteg, amely a teljes megtakarítások 80%-a fölött rendelkezik, átlagosan az átlagmegtakarítások 4x-t birtokolja.
De itt nem kell megállni, hiszen tovább finomítva a képet, látjuk, hogy a legfelső 4%-nál van az összmegtakarítások 64%-a, ami az átlagmegtakarítás 16x-ra rúg.
Ezzel szemben a társadalom kicsivel több mint felének praktikusan nincs megtakarítása, sőt gyanúm szerint a hitelek jelentős része itt kumulálódik.
Erre is érdemes lenne egy gondolatkísérletet felépíteni.
A diagram alapját képező táblázat: