2014. április 19., szombat

Gondolatok az államkötvény-piacról

Korábbi bejegyzésemben írtam egy lehetséges államkötvény-spekulációról és a külföldiek tranzakcióinak hozamra gyakorolt hatásáról.

Az alábbi ábrán kékkel jelöltem és a baloldali tengelyen ábrázolt a külföldiek állampapír állománya, míg vörössel az átlagos hátralevő futamidőt látjuk a jobb tengelyen (forrás: AKK). 


Feltűnő, hogy 2011-12-ben az állomány növekedésével párhuzamosan a futamidő csökken. Ez nyilvánvalóan az összetétel számunkra kedvezőtlen irányú elmozdulását jelzi. Ebben az időszakban a növekedést a rövidebb futamidejű papírok dominálták.
Kapcsolódik/-hat még a témához a nemzeti fizetőeszköz árfolyamának alakulása is. Motiváló lehet külföldieknek HUF-ban denominált papírt vásárolni akkor, amikor a deviza gyenge, míg megszabadulni tőle, ha az megerősödik. Így a hozamfeláron túl árfolyamnyereség is elérhető. 


Ezen bevezető után nézzük meg az elmúlt időszak fejleményeit!

I. szakasz:    csökkenő állomány - csökkenő futamidő
                    => kisebb külföldi kitettség, romló mix   => külföldiek a hosszabb lejáratokat adják el
II. szakasz:   csökkenő állomány - növekvő futamidő
                    => kisebb külföldi kitettség, javuló mix   => "forró" pénz távozik
III. szakasz:  növekvő állomány- csökkenő futamidő
                    => növekvő külföldi kitettség, romló mix => "forró" pénz beáramlás
IV. szakasz:  növekvő állomány - növekvő futamidő
                    => növekvő külföldi kitettség, javuló mix => tartós(nak szánt) befektetés térnyerése

Lássuk a hozamalakulást:


Párosítsuk ezzel az árfolyamalakulást (szintén YTD):

Az I. szakasz február első napjaiig tart, ami forintgyengüléssel és hozamnövekedéssel vág egybe. Az állománynövekedés március közepétől indult el (IV. szakasz), ami eredményezte (?) a forinterősödést és a hosszú hozamok csökkenését. Az állománycsúcs a választások idejére esik. Ezután némi csökkenéssel párosuló futamidő csökkenést látunk. Azt nem mondanám, hogy ebből már a piac bizalmának megrendülésére lehetne következtetni, de azért nem árt figyelni.
Ha kisimítjuk a futamidő görbét egy MA(8) mozgóátlaggal, akkor még mindig növekvő trendben vagyunk.



 

De ne álljunk meg itt! Mégis milyen futamidejű papírok kerültek ki az állományból jan.15-febr.03 között (I. szektor). Ha elfogadjuk azt az állítást, hogy az (állomány0*futamidő0)=(állomány1*futamidő1)+(kimenő*futamidő) - 0 időpont esetünkben 01.05, míg 1 időpont 02.03. -, akkor a kimenő portfólió átlagos futamideje 9,5 év ebben a szakaszban (szemben az átlagos 3,9 évvel). Ugyanezzel a meggondolással kiszámolható bármely időszak változása igény esetén.

Amennyiben a nagyobb időablak kereskedési napjainak (2011.01.10-2014.04.15) állománya függvényében ábrázoljuk a futamidőt, akkor érdekes módon a pontokra elég jól illeszthető egy egyenes. Sokkal távolabbra talán már nem érdemes visszatekinteni, mert alapvetően eltérő piaci viszonyok között a szereplők is másképpen viselkednek.

Ebből azt a következtetést vonom le, hogy az állománynövekedést jellemzően az átlagos futamidejűnél rövidebb futamidejű bővülés okozza. Ezért az egyenes negatív meredeksége. Amennyiben a meredekség pozitív lenne, akkor érnénk el azt az - egyébként kívánatos - állapotot, hogy az friss pénz hosszú futamidejű papírba menjen.
Persze lokálisan látunk ellentétes irányt is, mint a fentebb leírt IV. szakasz, mely az alábbi ábrán látható

Ebben az időszakban a beáramló tőke az átlagosnál hosszabb futamidejű papírokban landolt.
Mennyi is ez a futamidő? 5.2 év az átlagos 3.97 évvel szemben.

Talán ez is oka lehet annak, hogy az elmúlt időszakban (IV. szakasz) a régióban felcsapott bizonytalanság (orosz-ukrán helyzet) nem eredményezett hozamemelkedést a hosszú lejáratokban, amit viszont valószínűsíteni lehetett volna. Úgy tűnik, hogy a piac egyelőre bízik bennünk, hajlandó hosszútávú finanszírozásra.