Lakossági megtakarítások reloaded

Remélem, hogy nem válik mániámmá a téma, de nem tudok elmenni szó nélkül Origó cikke mellett. Ugyanaz pepitában, mint előzőleg. Bedobnak a köztudatba egy halom adatot, amiből semmire sem tudsz következtetni további adatbányászat, illetve analízis nélkül.
Beteszik ezt a táblázatot:
ami áttekinthetetlen, nem mond semmit. Talán ilyesmivel többre jutnánk:

Nem állítom, hogy ez a bölcsek köve, de mégiscsak jobban mutatja az arányváltozásokat. A megszólt Likviditási alapok arányaiban csökkentek, még ha abszolút értékben nőttek is. Ez így rendben van.

A kötvényalapok eddigi növekedésével sincs nagy baj szerintem, most kell majd körülnézni más irányba.

Kapunk aztán ilyen táblákat még:

Ebből mit lehet leszűrni? Ha ott lenne mellette az évesített utolsó 6, 3, 2 és 1 havi hozam is, az már segítene kép kialakításában a tendenciákról.
A 3. MKB alapot pedig BAMOSZ adatbázsában még csak nem is találom.

Összességében csak megerősödött korábban kialakult véleményem, miszerint a kereskedelmi média a minél gyakoribb és minél szenzációhajhászabb cikkek megjelentetésében érdekelt, abból a célból, hogy a kattintások számát maximalizálják és hirdetőiknek minél többet számlázhassanak. Tényleg szükséges a szenzáció, mert olvasóként/hírfogyasztóként megemelkedett az észlelési küszöbünk.
Ennek eredményeként viszont sekélyesebbek a publikációk.
Így aztán nem árt nagyon erősen kritikus szűrőn keresztül szemlélni azokat, továbbgondolva és következtetéseket józan eszünk felhasználásával leszűrve.

Lakossági megtakarítások

Vakmajom blogján olvasom KSH friss adatát a lakossági megtakarítások alakulásáról. Eszerint és nyilván sok interpretáció szerint akár győzelmi jelentést is ki lehetne adni. Részletek itt.
Tovább elemezve a szegényes inputot, Pareto segítségével némi fogalmunk lehet a megoszlásról. A Pareto elvről itt részletesebben.




Jól mutatja az oszlopdiagram, hogy a legfelső társadalmi réteg, amely a teljes megtakarítások 80%-a fölött rendelkezik, átlagosan az átlagmegtakarítások 4x-t birtokolja.
De itt nem kell megállni, hiszen tovább finomítva a képet, látjuk, hogy a legfelső 4%-nál van az összmegtakarítások 64%-a, ami az átlagmegtakarítás 16x-ra rúg.
Ezzel szemben a társadalom kicsivel több mint felének praktikusan nincs megtakarítása, sőt gyanúm szerint a hitelek jelentős része itt kumulálódik.
Erre is érdemes lenne egy gondolatkísérletet felépíteni.
A diagram alapját képező táblázat:

 

Esettanulmány

Az állampapírok, nyíltvégű alapok mellett keresem az elfogadható garantált - azaz "kockázatmentes" - hozamot nyújtó, de felfelé nyitott hozampotenciállal bíró befektetési lehetőségeket. Ez eléggé esetleges, türelmet és némi kalkulációt, valamint kutatást igénylő, de megfelelő előkészítés esetén busásan megtérülő mutatvány.
A tőkevédett/tőkegarantált alapok működéséről sokan írtak már az Interneten, itt Kiszámoló leírása és értékelése. Az ebben leírtakat elfogadom.
Ezzel együtt tudni kell, hogy az egyéb befektetési alapok általában sem teljesítik túl átlagosan a kockzatmentes(nek mondott) 5-10 éves hátralevő futamidejű állampapír hozamszinteket. Az itt elérhető kimutatásból is erre következtethetünk. Ehhez képest természetesen vannak szélsőségek  mindkét irányban. Nem gondolnám, hogy kisbefektetőként minden körülmények között meg tudom verni a piac átlagát az általam kiválasztott alapokkal. A nagykockázatú alapoknak ott a helyük a portfólióban, de a kitettség csak korlátozott lehet, ezáltal az egész portfólió hozamát nem határozzák meg alapvetően.
Hogyan lehetne biztonságosan kedvezőbb hozamkörnyezetet teremteni?     
Meggyőződésem szerint helyet kell szorítani a portfólióban a zártvégű. határozott futamidejű, tőkevédett papíroknak.
Alább leírom, hogy miképpen járok én el. Örömmel vennék jobbító gondolatokat kommentek formájában.

- Vásároltam másodpiacon tőzsdei forgalmazásban OTP Dupla Fix II. tőke és hozamvédett zártvégű befektetési alapot. Ennek leírása itt található az OTP Alapkezelő honlapján.
Alapadatok:
   Címletérték: 10.000 Ft
   Hozamgarancia: 8% indulástól számított 12 hónap után
                            5% lejáratkor
   Lejárati dátum:  2013.12.11.
- A vásárlást több részletben, brókeri költséggel együtt 9.850 Ft/db átlagáron 2012.12.20 átlagos vételi dátummal eszközöltem. Az egy jegyre jutó nettó eszközérték ezen a napon 10.550 Ft körül volt.
Következésképpen 6,6% diszkonttal vásároltam meg a papírt.
- Ezek után legrosszabb esetben 2013.12.11-n 10.500 Ft-t ér a papír, ami 6,6%, évesítetten 6,8% hozamot jelentett. Ekkor az 1 éves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy hozama 6,75% volt. A befektetés ezek szerint versenyképes az állampapírral. Így aztán megkötöttem az üzletet.
- Az ENEÉ az alábbiak szerint alakult 2013.10.16-ig:

ENEÉ jelenleg: 11.476 Ft. Amennyiben lejáratkor ezt kapom meg, az 16,5% hozamot jelent, évesítve 16,97%. Itt már nem játszik a brókerköltség, hiszen nem értékesítem a befektetést.

Árfolyam alakulása BÉT-en

Utolsó kötési árfolyam: 11.085 Ft. Értékesítés ezen az árfolyamon  1 brókeri költség levonása után kb. 12%-os hozamot jelentene, ami évesítve kb. 14,0-14,5% lenne.

Ezek szerint legrosszabb esetben 6,8% évesített hozamom lesz, jelen ENEÉ szinten 17,0%-t érek el. Ha viszont tovább emelkedik az ENEÉ, akkor a hozam emelkedni fog.

Az alap leírásában megtaláljuk, hogy a kockázatos rész a Dow Jones Eurostoxx 50 Index mozgásához kötött. Ebből következik, hogy a 10.500 Ft garantált kifizetésen felüli prémium függ ennek mozgásától.
Az alább chart mutatja a fenti indexet lekövető ETF mozgásának összehasonlítását Duplafix II-vel.


Jól látható, hogy egyfajta fordított tőkeáttétel működik. Ha a leírás szerint fektették be az alap vagyonát, és mintegy 30% van a kockázatos eszközökben, akkor 30% / 70% =  0,4 szorzóval követi a papír az alapindexet. És ez bizony valóban így van. Hosszabb átlagban ez az érték adódik.

Ezen a ponton kezdtem el tűnődni azon, hogy hogyan lehetne megvédeni ezt az elért hozamot. Jelenleg sajnos nem férek közvetlenül hozzá USA piachoz, ezért pusztán elméleti a fejtegetésem.

- Van tehát  16,5% nem realizált hozamom
- Az árfolyam FEZ ETF mozgását követi 40%-os tompítással.
- Adódik az ötlet, hogy a jelenlegi névértékkel 40%-ért FEZ-t shortolva jól megvédhető a már elért hozam. Azzal egyidejűleg tisztában kell lenni, hogy ezzel befagyasztottuk a hozamot, tehát se le, se föl.
- Másik lehetőség biztosítás kötése erre a befektetésre. Minden biztosítás ekvivalens egy put opció vásárlásával. FEZ értéke jelenleg 40,72. Jelenleg novemberi és februári lejáratú opciók vannak.


Októberi opciók ma futnak ki. Ha megnyílik a decemberi lejárat, akkor kb. 1,0 $ x 100 = 100 $ költségért lehet biztosítást vásárolni 4.000 $ értékű FEZ portfólióra. Figyelembe véve a 0,4x tőkeáttételt, akkor a mostani 40$ darabáron éppen 10.000$ értkű pakk biztosítható egy opcióval.
Ez a biztosítás megvéd az árfolyameséstől. Ha viszont további emelkedés lesz, annak hozama megjelenik a befektetés eredményében.

Úgy gondolom, hogy ez jelenleg elérhető legjobb megoldás az elért hozam megvédésére, mert felfelé nyitott marad a konstrukció.