Remélem, hogy nem válik mániámmá a téma, de nem tudok elmenni szó nélkül Origó cikke mellett. Ugyanaz pepitában, mint előzőleg. Bedobnak a köztudatba egy halom adatot, amiből semmire sem tudsz következtetni további adatbányászat, illetve analízis nélkül.
Beteszik ezt a táblázatot:
ami áttekinthetetlen, nem mond semmit. Talán ilyesmivel többre jutnánk:
Nem állítom, hogy ez a bölcsek köve, de mégiscsak jobban mutatja az arányváltozásokat. A megszólt Likviditási alapok arányaiban csökkentek, még ha abszolút értékben nőttek is. Ez így rendben van.
A kötvényalapok eddigi növekedésével sincs nagy baj szerintem, most kell majd körülnézni más irányba.
Kapunk aztán ilyen táblákat még:
Ebből mit lehet leszűrni? Ha ott lenne mellette az évesített utolsó 6, 3, 2 és 1 havi hozam is, az már segítene kép kialakításában a tendenciákról.
A 3. MKB alapot pedig BAMOSZ adatbázsában még csak nem is találom.
Összességében csak megerősödött korábban kialakult véleményem, miszerint a kereskedelmi média a minél gyakoribb és minél szenzációhajhászabb cikkek megjelentetésében érdekelt, abból a célból, hogy a kattintások számát maximalizálják és hirdetőiknek minél többet számlázhassanak. Tényleg szükséges a szenzáció, mert olvasóként/hírfogyasztóként megemelkedett az észlelési küszöbünk.
Ennek eredményeként viszont sekélyesebbek a publikációk.
Így aztán nem árt nagyon erősen kritikus szűrőn keresztül szemlélni azokat, továbbgondolva és következtetéseket józan eszünk felhasználásával leszűrve.
2013. november 17., vasárnap
2013. november 16., szombat
Lakossági megtakarítások
Vakmajom blogján olvasom KSH friss adatát a lakossági megtakarítások alakulásáról. Eszerint és nyilván sok interpretáció szerint akár győzelmi jelentést is ki lehetne adni. Részletek itt.
Tovább elemezve a szegényes inputot, Pareto segítségével némi fogalmunk lehet a megoszlásról. A Pareto elvről itt részletesebben.
Jól mutatja az oszlopdiagram, hogy a legfelső társadalmi réteg, amely a teljes megtakarítások 80%-a fölött rendelkezik, átlagosan az átlagmegtakarítások 4x-t birtokolja.
De itt nem kell megállni, hiszen tovább finomítva a képet, látjuk, hogy a legfelső 4%-nál van az összmegtakarítások 64%-a, ami az átlagmegtakarítás 16x-ra rúg.
Ezzel szemben a társadalom kicsivel több mint felének praktikusan nincs megtakarítása, sőt gyanúm szerint a hitelek jelentős része itt kumulálódik.
Erre is érdemes lenne egy gondolatkísérletet felépíteni.
A diagram alapját képező táblázat:
Tovább elemezve a szegényes inputot, Pareto segítségével némi fogalmunk lehet a megoszlásról. A Pareto elvről itt részletesebben.
Jól mutatja az oszlopdiagram, hogy a legfelső társadalmi réteg, amely a teljes megtakarítások 80%-a fölött rendelkezik, átlagosan az átlagmegtakarítások 4x-t birtokolja.
De itt nem kell megállni, hiszen tovább finomítva a képet, látjuk, hogy a legfelső 4%-nál van az összmegtakarítások 64%-a, ami az átlagmegtakarítás 16x-ra rúg.
Ezzel szemben a társadalom kicsivel több mint felének praktikusan nincs megtakarítása, sőt gyanúm szerint a hitelek jelentős része itt kumulálódik.
Erre is érdemes lenne egy gondolatkísérletet felépíteni.
A diagram alapját képező táblázat:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)